A Meidzsi császárság korában Japán megnyílt a fehér ember, pontosabban a világ előtt. Nyugat-Európából és Amerikából kíváncsian keresték fel az országot, hogy aztán szembesüljenek önmagukkal.
Egy amerikai professzor csak azért utazott Japánba Meidzsi idején (1868–1912), hogy felkeresse Nan-in mestert, akitől azt várta, hogy bevezeti őt a zen rejtelmeibe.
Nan-in meghallgatta kérését, majd udvariasan teával kínálta vendégét. A professzor döbbenten nézte, amint a mester először színültig, majd folyamatosan túltölti a csészéjét. Nem állta meg, hogy fel ne kiáltson:
– Vigyázzon, kérem! Tele van, már nem fér bele több!
– Éppen úgy, mint ez a csésze – mondta Nan-in anélkül, hogy egyetlen arcizma rendült volna –, Ön is telítve van mindenféle eszmékkel és vélekedésekkel. Hogyan mutathatnám be hát Önnek a zent, amíg előbb teljesen ki nem üríti a csészéjét?
(Forrás: Terebess)
