A tiszteletes úr macskája nem pont ott volt, ahol mondták…
Vendégeket hívott a tisztelendő úr vacsorára, két kiló húsra adott pénzt a szakácsnénak. Az asszony elszaladt a boltba, a forintokat szorgalmasan el is költötte, csakhogy a hús nem a tisztelendő serpenyőjébe, hanem a sajátjába vándorolt. A furfangos szakácsné azt remélte, hogy kétszer is hozzájuthat a pénzhez és a húshoz, ezért berontott a pap szobájába, és rémülten rimánkodni kezdett:
– Nagy baj van, tisztelendő atyám! Csak egy pillanatra fordítottam el a fejemet, ezalatt a macska megette a húst!
– Mind a két kilót?
A szakácsné bólintott.
– Hihetetlen, hogy egy macska ennyi húst felfaljon egy szemvillanás alatt, hiszen ez egy farkasnak is megfeküdné a gyomrát. De hát hol van aza a fenevad? Fogják meg, és hozzák elém, hogy megmérettessék.
A gyanúsítottat elkapták, és a tisztelendő úr színe elé vitték, majd rátették a mérlegre. Hát a súlya éppen két kilót nyomott.
– No – kezdte a mondókáját a tiszteletes úr –, a két kiló hús, amelyet a macska állítólag megevett, már megvan! De akkor hol a macska?
