Jókai 1848 tavaszán beleszeretett Laborfalvi Rózába. A fővárosban hamarosan megbotránkoztató hírek terjedtek el a fiatal író és a tapasztalt színésznő kapcsolatáról.
Én harminchat éves vagyok*, ő huszonhárom… megtehessem-e? Szerelmes gyermek, puha viasz az ujjaim közt… láttam szigorú édesanyját, ő azt fogja mondani: én fogtam meg. Pedig hisz Móric esd, legyek a felesége! Megtehessem? Mienk a szerelem joga! S az életre én vagyok az erősebb, neki szüksége lesz reám…
Kopognak -, az ifjú Jókai rohan be. Arcán a nagy nap forradalmi heve tüzel. Hosszan, kérdően néz Gertrudisra. S a királynő bólint… Lelkeket forrasztó hosszú csók:
– Enyém végre, az én feleségem!
– Tied és veled mindörökké!
*Laborfalvi Róza ekkor 31 éves volt (1817. április 8. – 1886. november 20.)
Forrás: Jókai album, Pekár Gyula: Jókai házasodik, Pesti Napló, 1894
