Héra, aki a görög mitológiában a gyermekáldás védnöke volt, gyakran civakodott férjével, az istenek és a mindenség királyával, Zeusszal…
Héra egyszer így fordult férjéhez, Zeuszhoz:
– Kérlek, segíts egy koldusszegény athéni halandón!
– Mi a baja? – kérdezte a főisten, Zeusz.
– Gyönyörű, fiatal felesége nem tudja szoptatni a csecsemőjüket. A családfőnek még egy kopott rézpénze sincs, és nem tud a gyereknek tejet venni.
– Csak bízd rám védencedet! Reggelre szép női kebleket növesztek a mellkasán, amelyekből árad majd a jó anyatej, és lesz bőven mit enni a gyereknek.
– Igen ám, de ki hallott már arról, hogy egy apa szoptassa meg a gyerekét? – mérgelődött Zeusz felesége.
– Nem lenne kevésbé komplikált, ha annak a jobb sorsra érdemes férfiúnak holmi női keblek helyett egy kis pénzt adnál?
– Ugyan már! – legyintett az istenek ura. – Csak nem verem el a pénzt olyanra, amit egy kis csodával elintézhetek!
