Klimt lelkesedett a természetben való festésért…
Gustav Klimt tájképeiből hiányzik az „arany” festmények pazar ornamentikája. A természetben való festés iránti lelkesedését mutatják azok a levelek, amelyekben szigorúan szabályozott, a festészetnek szentelt napjairól számol be egy nyári üdülőhelyen.
Egyszer így írt a tájképeinek motívumválasztásáról:
„Kora reggel, nappal és este a „keresőmmel”, ami egy kartonlapba vágott lyuk, motívumokat kerestem a festeni készülő tájakhoz, és sok mindent találtam, vagy ha úgy tetszik, semmit…”
Bár Gustav Klimt tájképein nem az arany szín a domináns, természetábrázolásaiban is hű marad a díszítőelemhez, melynek virágszőnyegeire és levélgubancára a szakemberek a „festménymozaik” kifejezést alkották meg.
