Hiába volt vendég, Kosztolányi Dezsőt zavarba jött…
Egy kis mezővárosban lakó régi barátja meghívta a kimerültségről panaszkodó költőt, Kosztolányi Dezsőt, hogy jöjjön el hozzá néhány napra pihenni. A kisvárosi hangulatok finom érzője és élvezője hallgatott a jó szóra. Vonatra ült, elzónázott vidéki barátjához, és két-három napon át élvezte a tájat meg a csendet.
Aztán szépen unatkozni kezdett. Olyan intenzíven, hogy a házigazda is észrevette.
– Pajtás – állott Kosztolányi elé gonddal terhelten -, látom én, hogy valami bajod van. Biztosan unod magad…
A költő enyhén tiltakozott.
– Jó, jó, értem én – bólogatott a házigazda. – Tudom én. Így van ez nálunk, kisvárosban. Itt nem lehet begubózni. Itt társadalmi életet kell élni. Gyere el velem a nagyvendéglőbe, bemutatlak a helyi intelligenciának. Eltislizünk velük, délelőtt diskurálunk, sörözünk, délután meg estefelé kaláberezgetünk. Meglátod, repül az idő…
Kosztolányi azonban zavarba jött, nehezen viselt minden alkalmi ismerkedést.
– Ne haragudj érte – hárította el az ajánlatot. -, de éppen azért jöttem ide, hogy elmeneküljek az emberek elől.
Vendéglátója a fejét ingatta:
– Úgy vagy vele, mint akit a hideg ráz. Azt sem tudod, hogy meleged van-e vagy fázol… Hallgass rám, eljössz velem, és majd meggusztálod a fiúkat.
Elmentek hát délelőtt a Koronába. A hosszú asztalhoz egymás után érkezett a helyi intelligencia. A bíró, a járásbíró, az ügyvéd, a patikus, a rendőrkapitány és a többi. Mindenki ugyanazt rendelte.
– Egy krigli! Egy pájsli – kiáltották egymás után.
A kedélyes zsongásból hirtelen egy bikabariton reccsent fel. Kosztolányi, akinek barátja közben sorra megsúgta, hogy kik a helyi intelligencia jelesei, riadtan látta, hogy a szolgabíró elveresedik, mint a rák.
– Az istenit magának – acsarkodott a pincérre. -, micsoda éles kést rak ide nekem a pájslihoz?! Azonnal hozzon egy másikat, ezzel nem lehet enni… Megvágom a számat!
Erre a nérói borzalomra A véres költő írója megremegett.
– Menjünk, pajtás! – súgta a házigazdájának. – Engem máris szájon vágott a helyi intelligencia.
