Zenthe Ferenc két esztendõvel volt idõsebb Pécsi Sándornál, egyikõjük 1920-ban, a másikójuk 1922-ben született, s mégis, Pécsi egy életre szólóan meghatározta Zenthe sorsát.
Zenthe tisztességes, kiegyensúlyozott életû polgári családból származott, a két háború között egy erdõmérnök, egy gépészmérnök, egy építészmérnök akkor is társadalmi rang volt, ha történetesen az országra zúdult Trianon, vagy a világgazdasági válság miatt munkanélküli volt. Kivált, ha valaki bányamérnök volt, és jó állásban, mint idõsebb Zenthe Ferenc Salgótarjánban, aki szakmája okán csendes, pontos, megfontolt és megbízható ember kellett hogy legyen, hiszen a bányászat veszélyes mesterség, s a mérnök kezében ember-életek sora. Magá tól értetõdött tehát, hogy az apa hallani sem akart arról, hogy fia holmi kelekótya, éhenkórász, bizonytalan életû csepürágó legyen. Annak rendje és módja szerint beiratták, ellenvetést nem tûrve, a közgazdaságtudományi egyetemre. Valahol azután a jogi karon feltûnt neki egy enyhén kopaszodó fiatalember, bizonyos Pécsi Sándor nevezetû, aki azonnal közölte vele, hogy utálja a jogot, a legszívesebben színésznek jelentkezett volna, de nem tehette, a családja miatt. Õseit kiverte a verejték álmukban, ha felötlött bennük, hogy fiuk, isten ne adja, holmi színpadkoptató ingyenélõ lesz.
A rettenetesen unalmas órák szüneteiben végül is Pécsi meglepõ elhatározásra jutott:
– Most vannak a felvételik a Színmûvészeti Fõiskolára. Mi történik, ha jelentkezünk? Annyi embert nem vesznek fel, s ha mégis, kiszórhatnak bennünket az elsõ vagy a második év végén, mi pedig, mintha mi sem történt volna, mezei jogászkodunk, s legfeljebb bukott színészjelöltként belemerülünk a szép, nyugtalan, magyar polgári hétköznapokba. S majd támogatjuk a szegény, vidéki vándorszínészetet.
És lõn. Mindkettõjüket azonnal fölvették a fõiskolára, és némi töprengés után hátat fordítottak a tisztes jogi pályának.
Ha ez nem következik be, vagyis hajszálon, azaz véletlenen múlott, hogy Pécsi nem alakítja a halhatatlan szerepeit, Eddy Carbone-t a Pillantás a hídról alakját, Mendozát a rablóvezért Shaw Tenner John házasságában, a Különös házasság Medve doktorát, Erkel Ferenc alakját, Dandin Györgyöt, vagy a Liliomfi Szellemfijét. És megannyi magyar és nemzetközi kooprodukcióban készült film meghatározó szerepeit.
Zenthe nélkül pedig nincs Rákóczi hadnagya, a 2×2 néha öt snájdig sportrepülõje, Tenkes kapitánya, Tüskevárja és Pécsivel együtt, vagy külön, a korszak legjobb néhány krimije.
Színdarabok, filmek, amelyek nehéz évtizedekben határozták meg a magyar színi kultúra karakterét, s szórakoztattak tízmilliónyi nézõt.Azon pedig lehet merengeni, hogy véletlen vagy sorss zerû volt-e a két tisztes polgári pályára ítélt fiatal találkozása az egyetemi padokban, csak azt nem tudjuk meg már sohasem, hogy Pécsi Sándornak köszönhetjük-e Zenthe Ferencet, vagy Zenthének Pécsit?
