Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok egykori Nobel-békedíjas elnöke 1910-ben ellátogatott Magyarországra. Azóta is emlegetnek egy bizonyos találkozást, amikor az elnök Mikszáth Kálmánnal parolázott.
Mikszáth Kálmán neve nem volt ismeretlen Theodore Roosevelt előtt, Szent Péter esernyője című regényét angol fordításból ismerte, és a regény nyomán megsejtette Mikszáth világirodalmi méretű egyéniségét. A találkozást egyébként az amerikai elnök szorgalmazta, a „nagy palóc” akkoriban már minden terhes izgalomtól elzárkózott.
– Nagyon örvendek, hogy megismerhettem – mondta a kölcsönös bemutatkozás után Roosevelt. – Azért jöttem, hogy megismerjem azt az országot, amelyet ön úgy írt le, hogy a szívemet örökre megfogta.
Ezek után Mikszáth sem akart lemaradni udvariasságban.
– Az én örömöm sem kisebb – tromfolt rá az elnökre -, mert poéta sok van, de Theodore Roosevelt csak egy.
De hogy ebben a válaszban több volt a szellemes bók, mint a komoly meggyőződés, az hamarosan kiderült. Mikszáthot ugyanis váltig faggatták írótársai: milyen hatást gyakorolt rá ez a világhírű nagy ember.
– Nagy ember? – tűnődött az író. – Alig hiszem. De kétségtelenül igen okos ember, hiszen olvasta a regényemet.
