Az 1861-i országgyűlés a Nemzeti Múzeumban tartotta üléseit. A megnyitón a fontoskodó képviselők igyekeztek felkeresni Deák Ferencet is…
A megnyitás előtt a képviselők és a kor ismert írói, kik a Bach-korszak után először gyülekeztek össze, nézegették a díszterem berendezését.
Köztük volt Ung megyéből Dobzsánszky Adolf is, a hírhedt pánszláv. Mosolyogva tolakodott az épületet csodáló Deák Ferenchez, hogy beszélhessen vele. Épp a terem díszéről volt szó.
– Nagyon jó – monda Dobzsánszky közbeszólva –, hogy az ablak a tetőn van.
Az „öreg úr” ránézett, s azt felelte:
– Persze, nagyon jó, kivált azoknak, akik különben attól félhetnének, hogy kidobják őket az ablakon.
Dobzsánszky rögtön elsompolygott, s nem környékezte meg többé Deákot.
