Petőfi Sándor, aki megvetette a nemességet, nem tudott ellenállni kíváncsiságának. Márpedig a „vad gróf” nevet is viselő Teleki Sándorra nagyon kíváncsi volt a költő.
Egy társaságban aztán kapott az alkalmon a már hírneves költő, Petőfi Sándor, és kieszközölte, hogy bemutassák a viselt dolgairól ismert, emlékírással is foglalkozó grófnak, kinek kalandos élete folyását nem is egy, de több regénybe lehetne csak megörökíteni.
Petőfi így szólt gróf Teleki Sándorhoz:
– Ön az első eleven gróf, akivel beszélek.
– Hát döglöttel beszéltél-e? – kérdezte a gróf.
– Az magam is voltam komédiás koromban – válaszolta a költő.
– Na, cimborám, velem ugyan nem sokat nyertél, mert magam is csak olyan vad gróf vagyok.
Petőfi ránézett a grófra, aki viszont látta, hogy nem ezt a feleletet várta; kezet nyújtott, s a jég meg volt törve…
A találkozást követően Petőfi Sándor mecénása lett és élete végéig egyetlen arisztokrata jó barátja Teleki Sándor.
