A forradalom és szabadságharc költője, Petőfi egy alkalommal pénzszűkében volt, így Pulszky Ferenc írótól ötszáz forintot kért kölcsön.
Pulszky tréfásan válaszolta:
– Nincs kincs!
Hogy a költő iránti jóindulatát bizonyítsa, meghívta szécsényi kastélyába – teljes ellátással.
Petőfi érzékenyen fogadta a baráti invitálást:
– Én ötszáz forintot kértem, nem kegyet. A kölcsön emeli a hitelezőt, s az adóst csak akkor alázza meg, ha azt nem fizeti vissza. A kegy ellenben az elfogadót mindenkor megalázza, s a az adót csak akkor, ha azt annak elfogadó valaha visszaszolgáltatja.
