Petőfi Sándor hol verselt, hol szavalt, máskor meg a színészettel kacérkodott. Az akarat megvolt, de vajon segítette-e sanyarú sorsát a vándorszínészettel járó életmód?
Petőfi fiatal tanuló kora óta a színészpálya dicsőségére vágyott, magának hírt és olyan állapotot remélve, hogy szüleit segítheti. Így aztán Petőfi Sándor versírások közepette is nem egyszer útnak indult, hogy meghódítsa a világot jelentő deszkákat, bár arról, hogy tehetséggel bírt-e nemzetünk költője, már vegyesek a vélemények. Mert pénztől nem lett súlyosabb a zsebe, az bizonyos.
Egy éjszaka tolvajokat vett észre szobájában, amint keresik a pénzes tarsolyát. Költőnk nevetve így szólt hozzájuk:
– Nem tudom, mit találhattok itt éjjel, ahol én nappal sem találok semmit.
