Újházival esett meg még vándorszínészkorában. Egy vidéki varosban egy derék csizmadiamesternél lakott a művész, aki hamarosan barátságot kötött házigazdájával.
Reggelenként, mikor Újházi elment otthonról, a csizmadia nem mulasztotta el megkérdezni:
– Hová megy, művész úr?
– Próbára.
Mikor már vagy két hétig minden áldott nap ugyanazt a feleletet kapta a csizmadiamester, hogy a művész próbára megy, egyszer csak kifakadt:
– Ugyan mi az istencsodájának próbálja annyit a művész úr? Ha látja, hogy nem megy, miért nem hagyja abba?
