Vizsgaidőszak idején az irodalom- és a latinórán mindig komoly felkészültséggel kell megjelennie a diákoknak. De mindig akadnak kivételek…
Az irodalom- és latintanár kérdi:
– Mit jelent a pugna főnév?
– Harc — súgják a többiek a tanácstalan felelőnek, mire az nem hallva a gyenge „h” hangot, kivágja a feleletet, éspedig szinonimákkal együtt (mivel a tanár ezt mindig is így kívánta):
– Arc, pofa, ábrázat.
A tanár sóhajt egyet majd megkérdi, mit jelent magyarul a Tripartitum.
– Hármaskönyv — jön a súgás azonnal.
– Álmoskönyv — hangzik a felelet.
A jó válasz reményében újabb kérdés következik:
– Ki volt Scipio?
A padtárs sebtében papírra veti: Hannibál legyőzője. Így nem hallatszik a súgás, most már csak el kellene olvasni a rossz írást. Ezt meg is teszi a felelő fél szemmel, majd kijelenti:
– Scipio Hannibál legyezője volt.
– Mi a vacuum? — kérdi a tanár kitartóan.
– Légüres tér — iparkodik a súgó, ám a felelő nem hallja, s imigyen menti magát:
– Tanár úr, kérem, tudom én, csak nem jön a nyelvemre, pedig itt van már a fejemben!
