Az anekdoták szereplőit a Mikszáth-szakirodalom különcöknek tartja. Óvatosabban fogalmazva az anekdotikus történetek anekdotikus alakjai nem feltétlenül különcök, de azért van bennük valami viccesen különös. Mikszáth is jó néhány anekdota szereplője volt.
Híres tarokkpartijai egyike alatt Mikszáth Kálmán valamelyik képviselőtársa hosszan értekezett a magyar közvélemény tulajdonságairól, a magyarok igazságérzékéről, igazságszeretetéről.
A nagy palóc csak hümmögött.
A másik tovább szónokolt. Hogy az író semmit sem reagált, alaki a parti végeztével megkérdezte:
– Ön mit gondol a magyarok igazságszeretetéről?
Mikszáth kedélyesen mosolyogva válaszolt:
– A magyar ember szenvedélyesen szereti keresni, kutatni az igazságot – de nem örül neki, amikor végül megtalálja.
