Szent László királyunk egyszer a kocsi kerekeinek zörgésére ébredt…
Zala vármegyében, Nagykanizsa környékén, még a múlt század közepén is voltak Szent László nemeseinek nevezett családok.
Ez elnevezés eredetéről így szól a hagyomány:
Mikor Szent László királyunk Dalmáciába ment, húgát meglátogatni, Nagykanizsánál úgy elaludt a kocsiban, hogy még. A kerekek zörgése sem háborgatta. És ekkor az történt, hogy az egyik tengelyszög kiesett. Az udvarbeliek észre sem vették, de nem is lett volna kéznél vas vagy fa, amit a helyébe tegyenek. A kerék már-már kidőlt, mikor odaugrott egy Balázs nevű jobbágy és szög helyett az ujját dugta a tengelybe. Így szaladt a kocsi mellett jó darabon, míg a király föl nem ébredt.
Szent László szíve megindult az egyszerű ember hűségén, azt mondta neki, hogy kívánjon valami jutalmat. Balázs magának nem akart semmit, csak azt kérte, hogy a király emelje nemesi rangra az õ falujabeli összes jobbágyokat.
Szent László teljesítette ezt a kérést és most másfél százada, ezerötszáz ekkor nemessé lett család virágzott a Dunán. Azt mondják, hogy Deák Ferenc is e nemzetségek egyikéből származott.
Forrás: Szegedy, Tirocinium; Balázsi Podlussányi Zsigmond, De reb. gest. Hung. reg
