Mi a közös Oscar Wilde-ban és Ernest Hemingwayben? Nem sok, mindössze a különös gyerekkor, és a nőkkel való furcsa, távolságtartó kapcsolat.
Gyermekkora nagy részét mindkét férfi kislányruhába öltöztetve töltötte, az anyukák kívánságára. Így aztán nem meglepő, hogy Oscar Wilde ugyancsak az anyukája kívánságára érdeklődni kezdett egy alezredes gyönyörű szép leánya, Florence Balcombe iránt. Természetesen az ifjú író esetében az első udvarlás nem ment olyan egyszerűen.
Wilde komoly vetélytársra lelt az első menyasszonya kezéért folytatott küzdelemben. Bram Stoker, a Drakula szerzője rendszeresen megfordult Wilde-éknál, és Lady Wilde irodalmi szalonjában is régi bútordarabnak számított.
1878-ban aztán lecsapta Wilde kezéről Florence-t, akinek a szemében, úgy tűnik, kevésbé tűnt vonzónak egy szerelem nélküli házasság egy közismerten meleg férfival, mint hogy élete hátralevő részében a világ legnagyobb vámpírszakértőjeként számon tartott férfi mellett hajtsa álomra a fejét.
Csoda, hogy Wilde ars poeticája mélyen érződik minden művében, miszerint „Minden művészet haszontalan. Nem a művészet utánozza az életet, hanem az élet a művészetet.”
