Milyen lehetett a házasságba kényszerített asszony sorsa? Milyen lehetett a cselédé vagy a gyári munkásé? Hatalom volt-e a néphatalom? És szabadság volt-e a magány? Erről vallanak Anna elképzelt gondolatai, szavai.
Ez a kiállítás elképzelt történeteket mutat be – olvasható a Magyar Nemzeti Múzeum közleményében. A történetírásnak és a néprajztudománynak azt a hagyományát követi, amely a kisember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi. Elfogadja azt a múzeumi gyakorlatot, amikor az egyes tárgyak nem a saját történetük miatt kerülnek kiállításra, hanem megjelenítik a széles társadalmi rétegek életmódját, lakáskultúráját vagy öltözékét.
Hány életünk van nekünk, halandóknak? Vagy inkább: hány életünk lehetne? És hány életet tudnánk elmesélni, mikor saját létezésünkre, életutunkra visszaemlékszünk? Végül, hányféle életet mesélhetnek el rólunk azok, akik ránk emlékeznek? Kérdések, melyekre ha nem is tud, igyekszk megválaszolni a kiállítás.
A tárlat a 20. század derekának Székelyföldjére vezet vissza, egy szigorú és íratlan szabályok irányította társadalomba, ahol egy megesett lánynak nem lehetett maradása. Milyen lehetett a házasságba kényszerített asszony sorsa? Milyen lehetett a cselédé vagy a gyári munkásé? Hatalom volt-e a néphatalom? És szabadság volt-e a magány? Erről vallanak Anna elképzelt gondolatai, szavai.
A kiállítás Annája nem valós: a képzelet szülte. Az egyszeri asszony, akinek sorsára rávetül a helyi norma, de a világpolitika is, és aki nem alakítója, hanem elszenvedője a történelemnek. A látogató maga is végigjárhatja ennek az életnek a döntéseit és annak következményeit: Mi lett volna ha…
Amikor egy tárgy múzeumba kerül, menthetetlenül kiszakad eredeti környezetéből és új, szimbolikus jelentést kap. A történeti múzeumok arra törekednek, hogy minél többet őrizzenek meg az egykori jelentésből és azt minél hitelesebben adják tovább.
Ez a kiállítás más utat követ. Elfogadja, hogy a tárgyak saját története helyet adjon egy másik, egy elképzelt történetnek. A tárgyak itt egy olyan történet díszletét adják, mely akár így is történhetett volna. Azok a tárgy- és enteriőrleírások, amelyeket itt a látogató elolvashat, ahhoz nyújtanak segítséget, hogy a díszletek mögül kibukkanjon a tudomány által feltárt valóság.
A rendhagyó tárlatot a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum rendezte meg először 2015-ben. A kiállítás azért is különleges, mivel egy fiktív történetet, életutat a muzeológia nagyon is valóságos eszközeivel dolgoz fel, Anna választásai elé állítva a látogatót is. Amikor a Nemzeti Múzeum a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum kiállítását befogadja, olyan történetmesélésnek nyújt helyet, amely megeleveníti a 20. század ismeretlenül is ismerős szereplőit, és arra biztatja a látogatót, hogy maga is feltegye a kérdést, ő ebben a helyzetben hogyan cselekedett volna.
