Restaurálják és megnyitják a nagyközönség előtt Augustus császár síremlékét Rómában, amelyet hetven év romlás után alakítanak át modern múzeumegyüttessé.
Helyreállítják Augustus császár mauzóleumát Rómában
Augustus mauzóleuma előtt naponta több ezer római és turista halad el, nem is tudva, hogy a római birodalom alapítójának sírhelyénél jár. Pedig a hatalmas épület a szintén Augustus emelte Ara Pacis, vagyis az augustusi béke oltára szomszédságában áll.
Az Augustus-mauzóleum a legnagyobb római sírépítmény, amit valaha építettek. A mauzóleum eredetileg a Maussóllos halikarnassosi uralkodónak emelt síremlék elnevezése volt. Ennek nyomán jelent általában síremlékül szolgáló monumentális építményt. Az Augustus-mauzóleum hivatalos neve eredetileg „tumulus Iuliorum” volt, ám a korabeli szóhasználat alapján az Augustus-mauzóleum elnevezés vált általánossá.
A mauzóleum 1937 óta pusztult a szabad ég alatt. Virginia Raggi római főpolgármester jelentette be, hogy sikerült forrást találni az ókori műemlék megmentésére, amelyet a tervek szerint 2019 áprilisában nyitnak meg a látogatók előtt.
A helyreállításhoz szükséges hatmillió eurót (1,8 milliárd forintot) a Tim olasz távközlési társaság biztosítja, további kétmillió euróval pedig a mauzóleum digitális, 3D-s látogatásának technológiai feltételeit teremtik meg.
A mauzóleumban 13 ezer négyzetméternyi falat kell restaurálni. A kör alakú, 87 méter átmérőjű, 45 méternél magasabb síremlék Hadrianus császár később épített síremlékéhez, vagyis az Angyalvár központi tömbjéhez hasonlított. Augustus császár mauzóleuma azonban ennél is nagyobb és impozánsabb volt.
Augustus a hatalmát megalapozó actiumi csata után, Kr.e. 28-ban indította el a mauzóleum építését az úgynevezett Mars mezőn, 800 méterre a Pantheontól. Ide temették el családja több ismert tagját, közöttük szeretett unokaöccsét, Marcellust is. A síremlékben helyezték el a Kr.u. 14-ben elhunyt Augustust is. A mauzóleumot eredetileg Augustus családi temetkezési helyéül szánták, később azonban más dinasztiák tagjai is használták. Elsőként Augustus vejét, Marcus Claudius Marcellust temették el itt (Kr. e. 23), utolsóként pedig Iulia Domna császárnőt, Septimius Severus feleségét (219). Az utolsó római császár, akit itt helyeztek végső nyugalomra, Nerva volt (98). A szarkofágok az évezredek során elvesztek.
A mauzóleumot a középkortól kezdve használták erődként, lakóépületként és színházként is. A síremlék csarnokában kialakított auditóriumban Arturo Paganini is fellépett. Az olasz fasizmus éveiben a színházat lebontották és a mauzóleum azóta is magára hagyva, gazzal benőve pusztul. Az ígéretek szerint az újranyitás után Augustus mauzóleumát a rómaiak ingyen látogathatják.
Sárközy Júlia
