Hogyan ismerhető meg egy több évezredes múltra visszatekintő ázsiai kultúra művészete? Hogyan jellemezhető Kína udvari kultúrája az egyes korokban? Megnyílt az Iparművészeti Múzeum Az ősi Kína kincsei elnevezésű kiállítása.
Ezekre a kérdésekre keresi a választ Az ősi Kína kincsei című kiállítás, amely közel harminc éves szünet után mutat be ismét Kínából érkezett régészeti és iparművészeti anyagot Magyarországon. A három kínai múzeum anyagából válogatott kiállítás időben legkorábbi anyaga a Shaanxi Történeti Múzeumból érkezett – tudatta velünk az Iparművészeti Múzeum. Ez az a tartomány, amely a kínai civilizáció egyik központi területe, így igen gazdag régészeti anyaggal büszkélkedhet, számos dinasztia fővárosát tárták fel itt a régészek.
Jelentős tárgyanyag származik a dél-kínai Nanjingban működő Nanjing Város Múzeumából, a második kölcsönző intézményből, hiszen Nanjingot hat kínai dinasztia tekintette fővárosának. A kiállítás harmadik kölcsönző intézménye a Chengde Palota Múzeum, amely a 18. századi udvari kultúra pompás darabjait bocsátotta rendelkezésre, hiszen a mandzsu Qing-dinasztia idején Észak-Kína egyik legfontosabb birodalmi központjának számított.
Ha meg akarjuk érteni a mai Kínát, közelebb kell jutni a múltjához is – hangsúlyozta Az ősi Kína kincsei című kiállítás pénteki megnyitóján az Iparművészeti Múzeumban Balog Zoltán. Az emberi erőforrások minisztere szerint különös üzenetet hordoz, hogy itt van Csin Si Huang-ti császár cseréphadseregének két katonája: „nemcsak a jelent és a jövőt kell védelmezni, hanem a múltat is; a közös és a saját múltat is, ezt üzeni a nagy kínai uralkodó sírját védelmező agyaghadsereg”. Keletről jöttünk, nyugat felé tartunk, de sosem felejtjük el, hogy keletről jöttünk – emelte ki a miniszter, hozzátéve: „ez fontos tudás a kínai-magyar barátságban, hiszen a gazdasági és mindenféle kapcsolatok igazi tartalmát a kultúra tudja megadni”.
A több mint másfél száz tárgyat bemutató kiállítás első nagy egysége a legkorábbi régészeti anyagok közül a neolitikus kultúrák kerámiáit vonultatja fel, majd az első történeti dinasztiák és fejedelemségek szertartási bronztárgyait állítja a középpontba. A kínai császárságot megalapító Qin Shi Huangdi császár sírját védelmező cseréphadsereg katonái zárják a tematikai egységet.
A következő kiállítási részben két jelentős kínai dinasztia, a Han és a Tang-dinasztia élete elevenedik meg. A Kr. e. 2-Kr. u. 3. századból, valamint a 7-9. század sírjaiból származó sírkerámiák révén megismerhetjük a kínai előkelők világát: hivatalnokokat és udvarhölgyeket, a Selyemúton közlekedő karavánokat, valamint zenészeket és táncosokat. A harmadik rész a Kína aranykorának is nevezett Tang-kor anyagi kultúrájába, s a Selyemúton Kínába érkező buddhizmus művészetébe kínál bepillantást.
A kiállítás negyedik és ötödik részében a két utolsó dinasztia, a 14-18. század udvari kultúrájával ismerkedhetünk meg a kínai előkelők viseletein, ékszerein és szertartási tárgyain keresztül. Külön egységben jelennek meg itt a 18. században virágzó tibeti buddhizmus szertartási tárgyai. Fontos szerepet kapnak a kínai udvari kultúra bemutatásánál a kínai találmányként számon tartott porcelánok, a dél-kínai császári manufaktúrából származó gyönyörű darabok.
Az eredeti kínai agyagkatonákkal utoljára 1987-ben találkozhatott a magyar közönség, ezért komoly eredmény, hogy ezek az egyedülálló műtárgyak ismét láthatók Budapesten. 2013 májusában írták alá kínai kollégájával azt a kulturális munkatervet, amely Az ősi Kína kincsei című kiállítást is lehetővé tette, és számos más eseményhez biztosít keretet – fűzte hozzá Balog Zoltán.
Cso Ming, a budapesti tárlatot szervező Art Exhibitions China igazgatóhelyettese elmondta: a kiállítás három múzeum kincseiből több mint 150 műtárgyat vonultat fel, többek között két eredeti agyagkatonát Csin Si Huang-ti császár sírjából. Az anyag lefedi a neolitikumtól a 18. századig terjedő időszakot, bemutatva a kínai történelem, vallás és mindennapi élet elmúlt ötezer évét. Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója köszönetet mondott a kínai nagykövetségnek és a kulturális tárcának a kiállítás támogatásáért.
A péntektől látogatható tárlat a birodalmi központokra koncentrálva tekinti át ötezer év kínai művészetét. A legismertebb darabok az első kínai császár sírjából származó, ókori cserépkatonák, de az április 19-ig látható anyagban több hasonló jelentőségű műtárgy is helyet kapott.
