A kisgyerekek még ma is a Gőgös Gúnár Gedeonból tanulnak meg olvasni, a Mosó Masa mosodájából helyesen írni. Bonca-történetei nem csupán könyvben, hanem a filmvásznon is nagy népszerűségre tettek szert. Varga Katalin költő, író 85 éves lenne.
Varga Katalin József Attila-díjas költő, író, a Gőgös Gúnár Gedeon, a Mosó Masa mosodája, a Barátom, Bonca és számos más népszerű gyermek- és ifjúsági könyv szerzője 85 éve, 1928. március 26-án született. Főleg gyermek- és ifjúsági könyveivel lett népszerű, de verseskötetei, regényei is megjelentek. Harminc könyvét adták ki mostanáig. Meséit, gyermekkönyveit számos nyelvre lefordították, több regényéből film is született.
„Négy gyermekem van. Ennek köszönhető végeredményben, hogy gyermekkönyveket is írni kezdtem, mert nem készültem gyermekírónak…” – vallotta önmagáról Varga Katalin, a számos népszerű mesekönyv és ifjúsági regény szerzője. Az írónő közgazdásznak készült, de később az ELTE bölcsészkarán magyar szakos tanári diplomát szerzett. Kezdetben köztisztviselőként, dolgozott, majd 1955-től a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1975-88 között főszerkesztője volt, s az Olcsó Könyvtár sorozat, valamint a Kentaur Könyvek szerkesztőjeként is működött.
Először versei jelentek meg: A megszökött gyermekkor című verseskötete 1960-ban, amit az évtized végéig továbbiak követtek (A második ég, Az égő csipkefa, A szavak száműzetése). 1974-ben Árpa és gödölye című regényével prózaíróként is jelentkezett. Igazából nem készült gyermekkönyv-írónak, saját bevallása szerint azért kezdett gyermekeknek írni, mert négy gyermeke született.
Legnépszerűbb könyve, a Gőgös Gúnár Gedeon, amely 1962-ben jelent meg, s a gyerekek ma is ebből tanulnak meg olvasni. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel íródott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét. A tartalomjegyzékben a mesék, versek címe mellett meg van jelölve, melyik hangzó tanításában és gyakoroltatásában segít az adott szöveg. Ott, ahol külön hangzó nincs feltüntetve, az eddig megismerteket lehet ismételtetni. Reméljük, hogy a kis- és nagybetűket együttesen tanuló első osztályosok ugyanolyan örömmel forgatják majd a Gőgös Gúnár Gedeonnak ezt a változatát, mint a korábbi kiadások olvasói. A kötetet K. Lukáts Kató eredeti, színes rajzai díszítik.
A Mosó Masa mosodája a mesekönyv folytatása, amely kedves és mulatságos történeteivel a gyermekek szövegértésének csiszolását, helyesírásának javítását is segíti. A mesék elég rövidek ahhoz, hogy az olvasással épphogy barátkozó figyelmet követelő betűzgetés mellett követni tudják a történetek fordulatait is. Egy-egy mesén belül a pirossal kiemelt betűk vagy szavak mindig egy-egy helyesírási szabályt rejtenek, ezzel is segítik a megértést, a gyakorlást. A könyvet forgathatják már az első osztályosok is, hiszen a helyesírás elsajátítása gyakran éveket vesz igénybe. A tartalomjegyzékben fel van tüntetve, hogy az egyes mesék milyen helyesírási szabály gyakorlására szolgálnak.
A Gőgös Gúnár Gedeon negyvenkét kiadást ért meg és több mint 2,5 millió példányban kelt el. A Mosó Masa mosodáját a legkisebbek is élvezhetik – elkészült bábjáték változata, és szerepel több bábszínház műsorán is.
Gőgős Gúnár Gedeon
1. Gedeon és a baromfiudvar
Csak én vagyok bátor, széles e határban! Csak én vagyok az úr! – kiáltozott Gedeon, a gúnár kora reggel a baromfiudvarban.
– Ú-u-úgy ám! – helyeselt a pulyka. – Gedeon még a gazdasszonynál is bátrabb!
– Csak kárát ne lássa! – szólt közbe az öreg kotlós.
– Ügyefogyott, gyáva népség! – feleselt Gedeon. – Van köztetek olyan, aki szembeszáll velem?
Csakugyan nem akadt ilyen jószág. Gedeon mindenkinél erősebb, nagyobb volt, így hát féltek tőle.
Úgy két hónap múltán az udvarba új lakó érkezett. Olyan volt, mint egy apró, fehér pamutgombolyag.
– Vau-vau! Vak, vak vagy? – gurult a fehér gombolyag Gedeon elé.
Gedeon mérgesen sziszegni kezdett, s a fehér gombolyag jobbnak látta a udvar másik végében letelepedni.
– Vak, vak vagy! – csaholta onnan is szelíden a fehér gombolyag, aki nem más, mint Zsiga, a kölyök-komondor.
Az írónő ifjúsági könyvei érzékenyen, a kamaszodó gyermek látásmódjával tükrözik azt az életkort, amikor a gyermek szembe kerül a felnőtt világ problémáival. A Barátom, Bonca, a Legyél te is Bonca, valamint A zöld torony című regényeiből tévéfilm-adaptáció is született, többek között Páger Antal, Bujtor István és Koncz Gábor szereplésével.
Művei megjelentek német, lengyel, olasz, cseh, orosz és japán nyelven. Varga Katalin a világ különböző tájairól származó regéket, mondákat, hiedelmeket is feldolgozott meseregényeiben, a gyermekek műveltségét és világképét tágítva ezzel. Könyvei között megtalálható verses képeskönyv (Vadállatok, Segítek anyunak), gyerekregény (Kisbence, Piskóta), mesekönyv (Madzag és cimborái, valamint folytatása, a Madzag és a világ), az Én, te, ő című műve pedig a nyelvtan világába kalauzolja olvasóját. További művei Az égig érő karácsonyfa című mesekönyv, valamint a Tündérforgó című ifjúsági regény.
Egyéb alkotásai között van a Gyász és gyönyör című verseskötet, a Három évszak című válogatás életművéből, az Özvegy a keresztelőn című regény. Varga Katalint 1976-ban József Attila-díjjal tüntették ki, ugyanebben az évben elnyerte a müncheni televíziós fesztivál díját, 1998-ban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. 1983-ban Ifjúsági Díjjal jutalmazták szépirodalmi munkásságáért. 2008-ban életművéért vehetett át elismerést a XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A népszerű írónő 2011. augusztus 4-én halt meg hosszas betegség és egy súlyos baleset után.
Varga Katalin könyvei: A megszökött gyerekkor, v., 1960; Gőgös Gúnár Gedeon, 1962 [ebből vál. v. japánul: 1978]; Mágnespatkó, mesék, 1963; A második ég, v., 1963; Az égő csipkefa, v., 1966; Cérna Peti, mesék, 1966; Vadállatok, verses képeskönyv, 1966; Segítek anyunak, verses képeskönyv, 1966; Madzag és cimborái, mesék, 1966; Mosó Masa mosodája, mesék, 1968; Kisbence, gyermekr., 1969; A szavak száműzetése, v., 1969; Kislányom, édesem, ifj. r., 1971; Én, te, ő, 1973; Árpa és gödölye, r., 1974; Barátom, Bonca, gyermekr., 1974 [németül: 1982, lengyelül: 1985]; Micsoda esztendő!, ifj. r., 1975; Utazz velünk, verses képeskönyv, 1975; Hányan vagytok?, riportok, 1975; Piskóta, gyermekr., 1976; Lenin lámpácskái, életrajz gyermekeknek, 1977; A zöld torony, ifj. r., 1978; Szerelem ötödiziglen, r., 1978; Özvegy a keresztelőn, r., 1981; Legyél te is Bonca!, ifj. r., 1983; Gyász és gyönyör, v., 1983; Három évszak, vál. és új versek, 1988; Tündérek éjszakája, 1991; A rossz-csont felhő és a nap, leporelló, 1996; Bonca, ifj. r., 1997.
