Szellemes embernek ismerték, számos karikatúrát készített, színdarabokat is írt kora egyik legismertebb művésze, akinek művei Itália szerte megtekinthetők. Gian Lorenzo Bernini olasz szobrász, építész, festő 335 éve, 1680. november 28-án halt meg.
Gian Lorenzo Bernini (vagy Giovanni Lorenzo Bernini) 1598. december 7-én született Nápolyban. Tehetségét már hétéves korában felfedezték, V. Pál pápa személyesen vette pártfogásába. Korán kialakította mozgalmas és szenvedélyes stílusát, huszonévesen mintázott Apolló és Daphné (1625), valamint Dávid című szobra (1619) szakított minden hagyománnyal.
A szokatlant szerette ábrázolni műveiben: kicsavart mozdulatot, szabálytalan, bonyolult testtartást. A redők plasztikus, mozgalmas alakításával a testek felületén fény-árnyék kontrasztokat formál, oly módon, hogy bennük a figura indulatai, szenvedélyei is testet öltenek, megerősítik az alak érzelmeit kifejező gesztusokat és testtartást. Szobrai többnyire fehér vagy színes márványból, illetve bronzból készültek.
Bernini, ahova csak tekintesz
Ő tervezte a Szent Péter-székesegyházban az apostol sírja fölé emelt szimbolikus építményt. A 29 méter magas, csavart oszlopokra támaszkodó bronz oltársátor elkészültekor már a templom vezető építésze volt. A sokasodó munkát műhelye végezte, így maradt ideje arra is, hogy megörökítse kortársait, és elkészítse VIII. Orbán pápa síremlékét a Szent Péter-bazilikában.
A kereszténység legnagyobb templomát a 16. század elejétől 176 évig építették. Az építkezés Bramante tervei alapján indult meg, majd Michelangelo tervei szerint kezdődött a kupola építése, de az ő életében csak a kupola dobgyűrűje készült el. Utódai, Della Porta és Fonta na fejezték be a kupolaépítést. Az épület homlokzata Mad erno alkotása, az oltár és a templom előtti tér Bernini műve.
Bernini olyan oszlopcsarnokot, kolonnádot épített a bazilika elé, amely azt sugallja: a templom kitárja karjait. A kolonnádot szentek szobrai díszítik, összesen 140 szobor. A két geometrikus formából, egy trapézból és egy ellipszisből építkező térhez Bernini még egy harmadik térelemet is tervezett, amely már nem került megvalósításra. A tér elliptikus része 240 méter széles, a teljes tér hossza 340 méter. Az ellipszis közepén egy egyiptomi obeliszk áll, két oldalán pedig szökőkút van. Amikor Michelangelo átvette a templom építésének irányítását, az volt a szándéka, hogy mindenkiben, aki látja az épületet, az abszolút és a végtelen érzése támadjon.
Építészként dolgozott a Palazzo Barberini, a Palazzo Ludovisi (később Palazzo Montecitorio, az olasz képviselőház otthona) és az államfő székhelyéül szolgáló Quirinale palota egyik szárnyának építésén, római köztereket díszít több kútja. Négy folyam kútja a Piazza Navonán található Rómában. A kút négy férfi alakja a Duna, Nílus, Gangesz és la Plata folyókat idézi, a Fontana del Moro az általa faragott tengeristennel, Triton-kútja a Piazza Barberinin áll.
Egyik leghíresebb alkotása a Santa Maria della Vittoria-templomban látható Szent Teréz extázisa. A tökéletes mesterségbeli tudással mintázott, mozgalmas szoborcsoport azt a pillanatot örökíti meg, amikor az isteni szeretet nyílvesszője eltalálja a szent szívét. Alkotását a mennyországot idéző építészeti térbe helyezte. A rejtett, sárga üvegablakon beszűrődő fény rendkívül festői „színezetet” ad a szobornak, kihangsúlyozza a jelenet természetfeletti jellegét.
Az ő nevéhez fűződik a Szent Péter-bazilika előtti tér kolonnádja, a négy oszlopsor közepén magasodó obeliszkkel. A 284, egyenként 16 méter magas oszlop tetején 140 szent szobra áll, az oszlopsorok ívei szinte ölelő mozdulattal hívják az érkezőt. A kettős oszlopsor bizonyos helyekről szemlélve egyenesnek tűnik.
A dicsősége tetőpontjára érkezett Bernini 1665-ben XIV. Lajos meghívására Párizsba utazott, de megsértette a Napkirályt, ezért nem fogadták el terveit a Louvre átépítésére. Útjának eredménye „csak” a király mellszobra lett, amely egy évszázadig szolgált mintául az uralkodói portrékhoz. Hazatérve újrafaragta az Angyal-híd néhány szobrát, 1670-ben elkészült a barokk gyöngyszemének tartott Sant’Andrea al Quirinale ellipszis alaprajzú jezsuita temploma.
Szellemes embernek ismerték, számos karikatúrát készített, színdarabokat is írt, díszleteket, világhírűvé vált színpadi gépezeteket tervezett, és maga szerezte színjátékaihoz a kísérőzenét.
Nemzedékének legünnepeltebb művésze, a 81 évet megélő, kilenc pápát szolgáló Bernini 1680. november 28-án hunyt el Rómában.
