„A gyerekszem éles: látja, milyen furcsán viselkednek a felnőttek. Pontosan tudják, mikor hazudnak nekik, nem azt mondják, amit gondolnak.” Csukás István költő, író, Süsü sárkány és Gombóc Artúr „atyja” 80 éves.
Süsü sárkány és Gombóc Artúr „atyja”, Csukás István Kisújszálláson született 1936. április 2-án, apja kovácsmester volt. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, első meghatározó élménye az olvasás megtanulása volt, amelyről ma is úgy gondolja, hogy ez a legnagyobb csoda:
„Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van, és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van.”
A világháború után az akkor induló békéstarhosi zeneiskolába jelentkezett, hegedűművésznek készült. A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, úgy döntött, inkább bölcsész lesz, de végül a jogi egyetemen kötött ki. Innen 1954-ben átjelentkezett a bölcsészkarra, három év múlva azonban hátat fordított az egyetemnek.
Ekkor már jelentek meg versei, s egy ideig írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Később a Fiatal Művészek Klubjának vezetője lett, majd dolgozott a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál. Első verseskötetét 1962-ben adták ki Elmondani adj erőt! címmel. Korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonra találásáról számolt be, el nem múló nosztalgiával a vidéki gyermekkor, az eltűnőben lévő ifjúság iránt.
1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. A kiváló költő, Kormos István biztatására ekkor fordult a gyermekirodalom felé, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet, melyből Foky Ottó készített bábfilm-sorozatot.
CSUKÁS ISTVÁN: HELYETTED ÉLEK, AZT HISZED?
Helyetted élek, azt hiszed?
Azt képzeled, hogy helyetted él
a költő? Szememmel nézel,
fülemmel hallasz, orrommal
szimatolsz, tüdőmmel lélegzel?
Együtt ejtjük teherbe a Múzsát,
szuszogva, lihegve a kuplerájban,
de a nemibeteg-gondozóba
már egyedül járok? S ha náthás
vagyok, rosszkedvű, vagy eliszom
az eszemet? Akkor is velem
repülsz? Egészen a pocsolyáig?
Esendő vagyok, mint mindenki,
s nem biztatlak semmire,
mint az öntapadós Isten.
A költő nem művese,
s nem lélegeztető gép.
Az 1970-es évek közepén jelentek meg nagy sikert aratott ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában, melyek humorukkal, lebilincselő stílusukkal felhőtlen szórakozást nyújtottak az olvasóknak. Kivételesen jól sikerültek e művek tévéfilmes adaptációi is, s 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és Az év legjobb gyermekfilmje címet. (A műben szereplő, legendás Bagaméri fagylaltosnak szobra is készült Kisújszálláson.)
1978-ban a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadóhoz került, ahol 1985-ig főszerkesztőként dolgozott, majd 1989-től 1991-ig az Új Idő című lapnál volt szerkesztőbizottsági tag. Részt vett ifjúsági és gyermeklapok szerkesztésében is, 1993-tól a Piros Pont című lap főszerkesztője volt.
” A gyerek más szemmel nézi a világot – mondta 2013-ban Garamvölgyi Katalinnak egy interjú során Csukás István. – Nem csak lelkileg, fizikailag is; tessék, guggoljunk le, egy méter magasból minden más. Gondoljunk a zseniális Lóci versekre Szabó Lőrinctől. A gyerek, ahogy növekszik, mindent először lát, neki a világ még érdekes és izgalmas hely. Akkor tanul járni, beszélni, írni, olvasni, nézni, értelmezni.
A gyerekszem éles: látja, milyen furcsán viselkednek a felnőttek. Pontosan tudják, mikor hazudnak nekik, nem azt mondják, amit gondolnak.”
A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú és barátságos, egyfejű sárkányról szóló meseregénye, valamint A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló történetek. Mint korábban, most is a rajz- és bábfilm-változatok tették lehetővé, hogy e kedves mesefigurák eljussanak a szélesebb rétegekhez, s meghódítsák a közönség szívét.
Csukás művei nem csak a tévén keresztül arattak nagy sikert. Mesedarabjait (Ágacska, Utazás a szempillám mögött, Csodakaloda, Tükörbohócok) sorra mutatták be a budapesti színházak. A versírásnak sem fordított hátat, a mesékkel párhuzamosan több verseskötete is napvilágot látott. Legutóbb 2015-ben jelent meg az Összegyűjtött versek című kötete a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában.
2013-ban ismét ifjúsági regénnyel jelentkezett, a Berosált a rezesbanda című művéből Mátyássy Áron készített filmet. 2014-ben a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új, Az Óriás nyomában című mesedarabját, a Szegedi Nemzeti Színházban pedig Szökevény csillagok címmel állították színpadra gyerekoperáját.
„Pom Pom ült egy ágon, egy szép, hosszú ágon, és várta Picurt. Hogy kicsoda Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki se ismeri! Egyszer ilyen, egyszer olyan! Most milyen? Most olyan, mint egy szőrsapka, egy faágon gubbasztó szőrsapka.
Végre jött Picur, de olyan furcsán jött! Mintha még a szokásosnál is lassabban jönne, és mintha bicegne egy kicsit.
Pom Pom türelmetlenül várta, hogy Picur odabicegjen a fa alá, majd mikor végre odaért, nagyot köszönt neki.
– Szia, Picur! Már azt hittem, sose érsz ide! Mi van veled?” (Csukás István: Pom Pom meséi. Civakodó cipőikrek)
A közszeretetnek örvendő, népszerű író több rangos kitüntetés birtokosa: többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, 2009-ben megkapta a Könyvfesztivál életműdíját. 2011-ben Budapest díszpolgára és Prima Primissima-díjas lett, 2014-ben ASSITEJ Üveghegy Életműdíjjal jutalmazták. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, és a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat kapott.
2014-ben a nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója. A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól viseli a nevét, 2011 óta Balatonszárszón Csukás Színház működik.
