Egy több mint 100 éve lappangó, elveszettnek hitt Czóbel-festmény, a Ringelspiel (Körhinta) felbukkanása okozott szenzációt a BÁV novemberi műtárgy aukcióján. Czóbel Béla Körhintája most megtekinthető Szentendrén.
A több mint száz éve lappangó és elveszettnek hitt Czóbel-festmény felbukkanása és leütési rekordja már a múlt év végén is szenzációt okozott a BÁV műtárgy aukcióján. A véletlennek volt köszönhető, hogy egy budai lakás eladásakor a kép előkerült.
A Körhinta (Ringelspiel) című kisméretű olajképet a fiatal Czóbel Béla még a múlt század elején, Párizsban festette – szignója alatt a ‘904 évszám látható. A napsugaras, kora őszi hangulatot árasztó, tarka színfoltokból összeálló kép a Luxembourg-kert egyik körhintáját ábrázolja. Az 1904-ben készült művet összesen kétszer állították csak ki, azután korán nyoma veszett. A véletlennek köszönhetően először egy budai lakás eladásakor került elő, majd egy restaurátor úgy megtisztította, hogy a kép intenzív színei is újra láthatóakká váltak.
Az 1912-es Nagybányai jubiláris képkiállításon Czóbeltől hat festményt állítottak ki, a körhintát ábrázoló képet sokáig kerestek a szakértők. A posztimpresszionista főmű mindenképpen egy továbblépés a mester életművében az 1904 nyarán, Nagybányán készített plein air naturalizmus és az impresszionizmus készletével operáló festményekhez képest. Mivel a datálás szerint a kép ugyanebben az évben készült, nagy valószínűséggel szeptember végén festette, immár Franciaországban. A színes ruhák kaleidoszkópszerű kavalkádja már az őszi ruhatárról árulkodik, a zölden harsogó lombok, a nap ellen védő szalmakalapok az indián nyarat idézik. Bár a helyszín a kép alapján nehezen beazonosítható, de a legvalószínűbb, hogy egyik kedvenc helyén, a párizsi műteremlakásához közeli Luxembourg-kertben festette, ami ma is az évszázados körhinták és az önfeledten szórakozó gyerekek paradicsoma. A festményt feltételezhetően már elkészülte után, 1905-ben kiállították Franciaországban a Salon d’Automne-on, Soleil d’automne (Őszi nap) címmel.
Czóbel 1906 nyarán tért vissza Nagybányára a Franciaországban és Belgiumban festett műveivel. A legfrissebb „párizsi divatról” harsogó alkotásai és Czóbel modern pálfordulása valóságos forradalmat robbantott ki. Nem is csoda, hiszen ezek az élénk színek, plakátszerű, kontúros, posztimresszionista művek nyíltan szembehelyezkedtek az iskola plein air szemléletével. Czóbel akaratlanul indította el ezzel, az öregek által „neo”-nak csúfolt mozgalmat. A Körhinta Czóbel festészetének egy átmeneti fázisát örökíti meg, ahol a hangsúlyos kék kontúrok helyett egységes, tarka színfoltok adják a kép szerkezetét. Méltán mondhatjuk:
„Ízig-vérig különleges, unikális gyűjtői darab, de múzeumaink, sőt talán külhoni múzeumok is büszkén válogathatnák gyűjteményükbe” – mondta a festményről Barki Gergely képvadász.
Most Czóbel Béla nemrég fellelt remeke került péntektől, azaz január 13-tól ideiglenesen Szentendrére. A Körhintát 1912 augusztusában a nagybányai jubiláris kiállításon láthatta utoljára a közönség.
A BÁV 2016-os téli árverésének sztárja ;a Czóbel Béla életmű egyik utolsó láncszeme, a több mint 100 év után előkerült Körhinta volt. A vevők – az Ernst Galéria tulajdonosai – a sokáig lappangó remekműért a 12 milliós kikiáltási ár többszörösét, 44 millió forintot fizetették ki, de a Ernst Wastl – Korani Eleni műkereskedő házaspár sajátos mecénási tevékenységükről is ismert.Különlegesen becses műtárgyaikat ugyanis alkalmanként múzeumoknak kölcsönzik ki – és ez történik most is. Mielőtt Czóbel Béla Körhintája tehát véglegesen külföldre költözne, két hónapig a szentendrei Czóbel Múzeum fő helyén lehet majd megnézni.
