„Hirtelen elkezdtem színekben látni”. Milyen volt egy 19. századi művészbarátság? Lenyűgöző női portrék és intim hangulatú enteriőrök Rippl-Rónai és Aristide Maillol barátságának története tükrében.
A magyar festészetet megújító Rippl-Rónai József és az európai szobrászat számára új utat mutató Aristide Maillol barátságának történetét idézi fel több mint 200 művön keresztül a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) szerdától látogatható Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története címet viselő kiállítása.
Rippl-Rónai József legalább annyira nagy hatást gyakorolt a modern magyar művészetre, mint Aristide Maillol a modern európai szobrászatra. A kiállítás e két nagy hatású művész barátságát és kapcsolatuk művészi dokumentumait állítja középpontba. A mintegy kétszáz művet felvonultató tárlaton a Nabik köréhez tartozó festő barátok (Pierre Bonnard, James Pitcairn-Knowles, Édouard Vuillard) művészete és a párizsi környezet is felvillan néhány a Szépművészeti Múzeumban, illetve a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban őrzött művön keresztül.
Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története
A két alkotó kapcsolata egy francia-magyar barátság története, amely szimbolizálja, hogy a művészet milyen szoros kapcsolatokat hozott létre a két ország között – hangsúlyozta a tárlat keddi megnyitóján Franciaország budapesti nagykövete. Roland Galharague felidézte: Rippl-Rónai 1861-ben született Kaposváron, Maillol pedig 1866-ban a francia Katalóniához tartozó Banyuls-sur-Merben, majd a Belle Époque Párizsában, a kor művészeti fővárosában találkoztak.
Ekkoriban az emberek szabadon közlekedtek határokon keresztül és kultúrákon át, így számos magyar festő végezte ott tanulmányait, amint azt egy éve az Allegro Barbaro című kiállítás is megmutatta a párizsi Musée d’Orsay-ben – emlékeztetett a diplomata. Mint hozzátette: a „magyar Nabinak” is hívott Rippl-Rónai is ilyen művész volt, aki hazatérve aztán a magyar modernitás vezéralakja lett.
Rippl-Rónai József 1890 körül ismerkedett meg Aristide Maillollal Párizsban. A két fiatal művész életre szóló barátságot kötött és kölcsönösen támogatta egymást művészi törekvéseiben. Mind Rippl-Rónai, mind Maillol pályája szempontjából döntő volt az ezt követő mintegy tíz év és a művésszé érésük szempontjából is meghatározó barátságuk. Maillol kezdetben festőnek készült, de foglalkozott szőnyegtervezéssel és faszobrok faragásával is. Rippl-Rónai, miután búcsút vett első mesterétől, Munkácsy Mihálytól, a párizsi szimbolista körökben forgolódott. 1894-től a Nabikkal dolgozott együtt, akiket ő ismertetett össze Maillollal. Maillol fokozatosan eltávolodott a festészettől, majd a szőnyegkészítést is feladva a szobrászatban találta meg hivatását.
Kapcsolatuk egyik tetőpontja az a néhány hónap volt, amelyet Rippl-Rónai 1899 végén a Pireneusokban fekvő Banyuls-sur-Merben töltött Aristide Maillol vendégeként. Ez az utazás végérvényesen megváltoztatta festői látásmódját, amint maga is fogalmaz: „hirtelen elkezdtem színekben látni”. A látogatás emlékét idézi Rippl-Rónai banyuls-i Maillol portréja is, amely nyolc évtized után látható ismét Magyarországon. A festményéért Állami Művészeti érmet kapott 1914-ben Rippl-Rónai.
Roland Galharague köszönetet mondott Baán László főigazgatónak, amiért az általa vezetett Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria az utóbbi években számos francia vonatkozású kiállításnak – Cézanne és mesterei, Chagall és Ámos, Rozsda Endre, Toulouse-Lautrec – adott otthont, és közölte: a Francia Intézet a Szépművészeti felújítása alatt szívesen fogadja be az intézmény francia vagy francia-magyar témájú kiállításait.
Olivier Lorquin, a párizsi Fondation Dina Vierny – Musée Maillol igazgatója felidézte: a két művész barátsága még több ezer kilométer távolságban is kitartott, egészen Rippl-Rónai 1927-es haláláig. Mindketten festőnek készültek, szakítani akartak az akkor dívó akadémizmussal, saját útjukat akarták járni Gauguin, Puvis de Chavanne és Cézanne nyomdokain. Rippl-Rónai sokszor hívta Maillolt Magyarországra, aki foglalkozott is az utazás gondolatával, de végül a háború miatt lehetetlenné vált az utazás. A 70 éve elhunyt művész alkotásai révén most végre eljutott ide – fűzte hozzá.
Baán László főigazgató közölte: a Rippl-Rónaitól 140, Mailloltól 45, a Nabik köréhez tartozó festő barátoktól (Pierre Bonnard, James Pitcairn-Knowles, Édouard Vuillard) pedig további 20 festményt, szobrot, szőnyeget és grafikát felvonultató kiállítás a Musée Maillol meghívására 2016-ban Párizsban is látható lesz.
Földi Eszter kurátor elárulta: a kiállítás ötletét hét évvel ezelőtt vetette fel Aristide Maillol unokaöccse, Yvon Berta-Maillol, aki a megnyitó alkalmából Budapestre is ellátogatott. Az ő támogatásával jutott el a művészettörténész Olivier Lorquinhez, aki Maillol számos főművét, többek között Az elvarázsolt kert című szőnyeget is a kiállítás rendelkezésére bocsátotta.
A kiállítás az együtt töltött évtizedre koncentrál: bemutatja a kezdeti éveket, a női portrék sorát, majd felvillantja az intim hangulatú enteriőröket. Az elvarázsolt kert mellett látható Rippl-Rónai legfontosabb szőnyege, a Vörös ruhás nő, Maillol egyik legelső faszobra, majd a Nabis csoporthoz csatlakozott művészek és barátaik munkái.
Külön egység idézi fel Rippl-Rónai banyuls-i látogatását, a tárlat befejező egysége pedig a két, immár elismert művész további pályáját mutatja be festményeken, szoborterveken, leveleken és filmrészleteken keresztül.
A 2015. április 6-ig látható kiállítást kétnyelvű, gazdagon illusztrált katalógus kíséri. A látogatókat angol és magyar nyelvű audioguide és okostelefonos alkalmazás is segíti, de a gyerekek számára külön audioguide is készült.
