Eric Knight noha ismert író volt már, egy csapásra ünnepelt is lett a Lassie hazatér című regénye megjelenésekor. Úgy beszéltek a kötetről, mint az első nagy regényről, amely a II. világháborúról íródott.
„Tudod, mik vagyunk mi mind? Valami mesterkélt, kézzel festett külső, ami rémült és reszkető kíváncsiságot takar. És csak szeretnénk megismerni, megérteni az életet.” (Eric Knight: Légy hű magadhoz)
1897. április 10-én született Eric Knight angol író, a Lassie hazatér és a Légy hű magadhoz című méltán világhírű regények szerzője.
A yorkshire-i Menstonban született. Gyémántkereskedő édesapja nem sokkal fiuk születése után elhagyta a családját, Dél-Afrikába költözött, s ott is halt meg a búr háborúban. Anyja ekkor Szentpétervárra költözött, ahol Kszényija hercegnő gyermekei mellett nevelősködött, majd megismerkedett egy amerikai férfival, aki feleségül vette, s az Egyesült Államokba költöztek. Eric anyja házasságkötése után egy ideig a yorkshire-i rokonoknál nevelkedett, majd 15 éves korában követte anyját Amerikába. Előbb a massachusettsi Cambridge School of Latin diákja volt, majd New Yorkban folytatott szépművészeti tanulmányokat, később pedig az iowai egyetemre járt. Az I. világháború kitörése után a kanadai hadseregben teljesített katonai szolgálatot.
Leszerelése után újságíróként kezdett dolgozni különböző lapoknál, majd 1934-1937-ben Hollywoodban forgatókönyvíróként működött, a legendás hírű Frank Capra egyik kedvence lett. Publicisztikai és filmes tevékenysége mellett hamarosan a szépirodalom felé fordult, első elbeszélése a Story magazinban jelent meg, majd 1934-ben első regényét is kiadták, amely azonban nem aratott különösebb sikert. 1938-ban jelent meg novelláskötete The Flying Yorkshireman (A repülő yorkshire-i) címmel, amire már felfigyelt a közönség. A novellák sikerét is felülmúlta az ekkoriban napvilágot látott Lassie hazatér, amely először a Saturday Evening Post hasábjain jelent meg folytatásokban, majd két évvel később könyv alakban is kiadták.
Lassie
A hűséges és ragaszkodó kutya történetét Knight saját „kutyaélményeiből” merítette. Amikor 1932-ben feleségül vette Jere Brylawski írónőt, egy farmon telepedtek le Pennsylvaniában, ahol sok kutyát tartottak, köztük skót juhászt is. Amikor Hollywoodba költöztek, egy kis terriert vittek magukkal, de az egy autóbalesetben elpusztult. Jere vigasztalására Knight egy kölyök skót juhászt vásárolt, aki a Tootsie névre hallgatott. Ahogy az történni szokott, Tootsie végül Knight kedvence lett, mindenhová vitte magával, a kutya odaadó hűsége, szeretete teljesen magával ragadta. Ez az odaadás inspirálta végül a Lassie megírását is, amely hamarosan az olvasók, majd – a filmfeldolgozások jóvoltából – a nézők kedvencévé is vált.
Egy esztendővel a halála előtt fejezte be életének fő művét, ezt a regényt, melynek minden sorát az igazság kimondásának felelősségérzete hatja át. Hatalmas sikert aratott a II. világháború nehéz napjaiban íródott és 1941-ben megjelent Légy hű magadhoz című háborúellenes regénye, egy tragikus szerelem története. „Azt hiszem, minden, amit valaha is tettem és írtam, csupán előkészület volt ehhez a könyvhöz ” – mondta műveiről a szerző, s bár a Légy hű magadhoz nem önéletrajzi regény, hősének sorsában, világszemléletében Eric Knight életútjára, mélységes humanizmusára ismerhetünk.
„Az ember mindent összeolvas, fel akarja falni az egész világot, és egész vallást épít fel magának a könyvek tiszteletéből, amíg csak rá nem tör egy kiadós szellemi gyomorrontás. És ebből nem is gyógyul ki hamarább, csak amikor feldereng a következő nagy nap hajnala. Azé a napé, amikor az ember egyszerre csak rájön, hogy nem az olvasás, nem a tudálékosság, még csak nem is a műveltség a legfontosabb. Hanem az, hogy az ember önállóan tudjon gondolkozni és következtetni. Nem csak összeolvasni mindent, amit mások gondoltak, és nem ezeket a másodkézből kapott gondolatokat falni a sajátjai helyett. És nem elfogadni csak úgy vakon a dolgokat, ahogy a történelem állítja, hogy ennek meg ennek így kell lennie. Nem elfogadni. Mert akkor a világ megáll, és nincs többé haladás.”
Tombol a második világháború, Angliára hullanak a bombák, a brit társadalom élete fájdalmasan felbolydul. Ekkor találkozik két fiatal: Prudence, a gazdag arisztokrata lány és Clive, az alacsony sorból származó fiú. Megszeretik egymást, tervezgetik majdani életüket, amelyről a lelkük mélyén mindketten sejtik, hogy csak vágyálom, szörnyűségeket megszépítő illúzió… Clive, a katona – a „lázadó Anglia fia” -, rádöbben, hogy nem az elnyomottakért harcol, hanem a háborút előidéző vezető rétegek érdekeiért. Megszökik a katonaságtól, és abban a reményben hal meg, hogy a háború után mégiscsak egy jobb világnak kell következnie.
A Légy hű magadhoz megjelenése után nem sokkal újabb elbeszéléskötettel is jelentkezett, a Sam Small csodálatos élete meleg humorral, szolid iróniával előadott történetei a szerző gyermekkorának élményeiből, a Menston környéki népmesékből, népi anekdotákból születtek.
Sam Small csodálatos élete című elbeszélés kötetét – amellyel első nagy sikerét aratta az angolszász világban – nem kisebb személy ültette át magyarra, mint Szerb Antal. A lazán összefüggő novellafüzér főszereplője Sam Small, a potrohos, kissé együgyű, de a híres angol józan ésszel bőven megáldott, érző szívű, középkorú yorkshire-i kisember, aki faluja és megyéje nemzedékről nemzedékre szálló erényeit, a bátorságot, az igazságszeretetet, a türelmes kitartást testesíti meg.
Szegény Sam Small a világ legjámborabb embere volna, két lábbal járna a földön – például falujának ivójába -, és szépen szeretne éldegélni feltalálói jövedelméből kissé házsártos feleségével, ám a legkülönösebb dolgok esnek meg vele… Ezeket a népmesei elemeket őrző, népi anekdotákból táplálkozó elbeszéléseket ízes, vérbő humor és derűs, megértő emberszeretet jellemzi – kicsik és nagyok mulatságára és okulására egyaránt.
Könyveinek sikerét Knight már nem érhette meg: a háború alatt az amerikai hadsereg filmosztályánál szolgált, s 1943. január 15-én egy katonai géppel Holland Guayana (ma: Suriname) őserdeje felett lezuhant és szörnyethalt.
