Erkel László zenepedagógus és karnagy, Erkel Ferenc harmadik fia 170 éve született. Jóllehet Erkel László alkalmilag komponált is, ma főként Bartók Béla tanáraként ismerjük.
Erkel László zenepedagógus és karnagy, Erkel Ferenc harmadik fia 170 éve, 1844. április 9-én született. Erkel négy fia közül róla tudni a legkevesebbet. Erkel Ferenc harmadik fia alig 16 esztendős volt, amikor szülei házasságának megromlása miatt édesanyjával és Ferenc öccsével Gyulára költözött. Iskoláit Pesten járta, szülei válása után, 15 éves korától anyjával Gyulán élt. A kiválóan zongorázó, ám testvéreinél kevesebb zeneszerzői tehetséget öröklő Erkel László zenei ismereteit nagybátyjai, Erkel János és Rudolf, valamint kiváló pianista édesanyja, Adler Adél gyarapították. 1867-ben a 25-30 tagból álló helyi Magándalkör karnagya lett, a kórus munkájában ügyvéd, tanító, zenetanár, kántortanító, építész, iparos és tisztviselő is részt vett.
Erkel László karnagyként a debreceni és aradi dalosversenyen részesült dicséretben, zongoristaként szülővárosában és országszerte is nagysikerű hangversenyeket adott. 1868-tól Szeghalmon gróf Festetich Felíciána és a francia származású osztrák gróf, D’Orsay Emil császári és királyi kamarás leányait oktatta zongorára. A lányok annyira megszerették, hogy amikor a család 1871-ben Pozsonyba költözött, zenetanárukat is magukkal hívták, a frissen nősült Erkel így került Pozsonyba.
Az egykori koronázóvárosban megbecsülésben és jólétben élt, az a ház, amelyben utolsó lakásuk volt, ma az Európai Unió pozsonyi képviseletének ad otthont. Erkel zongoratanárként dolgozott, két évig a fiatal Bartók Béla is az ő tanítványa volt. A nagy komponista később így emlékezett erre: „Akkoriban a magyar vidéki városok közül Pozsonyban volt a legélénkebb a zenei élet. Ennek köszönhetem, hogy Erkel Lászlótól tanulhattam tizenöt éves koromig zongorát és összhangzattant.”
Erkel 1881-ig a pozsonyi Magyar Dalkört is vezette, népdalokat és saját kiadatlan szerzeményeit írta át a kórusnak több szólamra.
Földi pályafutását 1896. december 3-án fejezte be, nyelvrák végzett vele, a Szent András temetőben nyugszik. Sírját csak az 1990-es években sikerült felkutatni, ma már kopjafa díszíti. Halála után özvegye három gyermekükkel visszaköltözött Szeghalomra, a gyermekek közül egyik sem lépett zenei pályára.
