Egy mágikus álom története, amelyben a vágy és az erotika dominál. Az Ezeregyéjszaka meséinek történetein keresztül átélhetjük a felnőtté válás megpróbáltatásait és a felnőtt léttől való félelmeket.
Az idén kilencven éves lenne Pier Paolo Pasolini, a filmtörténet egyik legjelentősebb alakjának azonos című filmje ihlette a Bozsik Yvette Társulat legújabb darabját, az Ezeregyéjszaka virágait, amelynek premierje március 24-én lesz a Nemzeti Táncszínházban.
A történetekben csodák történnek meg, bármi, még a halál is visszafordítható, sőt, élő és élettelen között sem éles a határ. „…minden életkorban keressük és minden életkorban meg is találunk valamit az élet értelméből…” (Bruno Bettelheim)
Az Ezeregyéjszaka virágait tudatalatti elfojtások, álmok, vágyak inspirálták. A Pasolini által ábrázolt világ az, amely hatással volt a darabra, a színpadi mű nem követi pontosan a film cselekményét. Bozsik Yvette-et a film vadsága és nyers ereje ragadta meg, színpadi verziója azonban a jelenben játszódik.
Az Ezeregyéjszaka virágai találkozások és kapcsolatok története, közülük kiemelkedik Vati Tamás és Fülöp Tímea duettje, groteszk násza. A színpadon a nemiség, az erotika felszabadító energiája hatja át a táncosok mozdulatait.
– A darabban absztrakt megközelítésben láthatjuk a férfi és a nő, az ellentétek találkozását. A koreográfiát a zene egyszerre ősi és egyszerre modern hangzása, dinamikája inspirálta, a táncosok mozdulatait az ösztönös energia hatja át – mondta a darab kapcsán Bozsik Yvette.
Az előadás látványtervezője Pető József, a kézzel festett jelmezeket Juristovszky Sosa tervezte. A darab zenéjét Philippe Héritier, Párizsban élő svájci zeneszerző komponálta kortárs és keleti zenei motívumok ötvözéséből.
Az előadás a Nemzeti Táncszínház felkérésére készült, akárcsak a Bozsik Yvette Társulat gyermekelőadása, Az Ezeregyéjszaka legszebb meséi. A felnőtteknek szóló darab április 26-án a Budapest Táncfesztivál programjában is látható lesz.
