„Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét” írta Ady Endre a 145 éve, 1879. október 26-án született Fedák Sáriról, a múlt század egyik legnagyobb operettszínésznőjéről, akit sokan ma már talán csak ulti-bemondásként ismernek.
„Fedák Sári századunk első felének legnevezetesebb női közéleti szereplője volt – írja könyvében Bános Tibor. – Senkiről sem beszéltek és írtak annyit széles e hazában, mint éppen róla. Zsolt Béla szerint: „ő volt az, a ki a színészi magánéletkultusz irodalmát Magyarországon életre keltette, és első virágzása útján elindította.” Szélsőségekre hajlamos természete folyton kényes és bonyolult helyzetekbe sodorta, se szeri, se száma privát háborúskodásainak. Fedák Sári volt a századfordulót követő évek nevezetes „primadonnaháborújának” egyik hadviselő fele, színigazgatók bálványozták, és rettegtek haragjától, újságírók hada leste mindig.”
Fedák Sári Fedák Sarolta Klára Mária néven született 1879. szeptember 27-én Beregszászban (ma Ukrajna). 1899-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, s a Népszínház ajánlatát visszautasítva Pozsonyba szerződött. Már a következő évben a Népszínház tagja lett, s kisebb kitérők után az 1903-ban megnyíló Király Színházban kötött ki, ahol az első előadáson ő játszotta Huszka Jenő Aranyvirág című operettjének főszerepét.
Bár hangja nem volt túl erős, színpadi jelenléte mindent feledtetett, s egy csapásra kiütötte az addigi „ügyeletes” primadonnákat. Új színt hozott az operett műfajába, az addigi érzelgős, édeskés hősnőkkel szemben temperamentumos, talpraesett nőket alakított.
Különös véletlen folytán, népszerű darabot keresve keveredett el Beöthy László, a Király Színház igazgatója egy leánynevelő intézetbe, ahol az önképzőkör éppen bemutatta egy Zeneakadémiát is végzett ifjú számtantanár daljátékát, a Csipkerózsikát.
Beöthy-nek megtetszett a zenés darab, ezért felkérte a tanárt egy másik librettó megzenésítésére. A szövegkönyv, amely Petőfi Sándor mesés elbeszélő költeménye, a János vitéz nyomán készült, Fedák Sári kezébe került, aki rögtön el akarta játszani a címszerepet.
Huszka Jenő Bob hercege után Fedák elsöprő sikert aratott Kacsóh Pongrác János vitézében, utóbbiban saját maga tervezte jelmezben (bőszárú gatya, fején árvalányhajas kalap) játszotta Kukorica Jancsit.
A daljáték 689 előadása közül 574-ben lépett a színpadra, a 100. előadás után 1905 októberében Ady Endre rajongó sorokkal köszöntötte a Budapesti Napló hasábjain:
„A színház páratlanul pazaron állította ki új darabját. Nagy, parádés este volt. A zenekart János vitéz komponistája, Kacsóh Pongrác dirigálta. Fedák Sárinak pedig három nőszerep is jutott. Fedák Sári volt az, aki mégis csak visszaszerzett sokat a kifelejtett stílusból. Ulixesz három asszonya, az egy ugyanazon Fedák Sáriban ezer Nauszikaa, Kirké lakozott. Kiváló partnerei voltak a gyönyörű hangú s játékosnak is kitűnő Környei-Ulixesz és Németh. De a többiek: Kazal Biri, Horváth, Körmendi s valamennyien jelesek. Káprázatos tablók, balett. A zenekar megerősített, majdnem operai erejű. A beszőtt aktualitások és kuplék nagyon tetszők. Néhány nagyszerű zeneszám pedig igazán szenzációs hatást tett.
A siker kétségtelen.”
Beöthy először ellenállt, mert úgy vélte, ha egy nőt nadrágban látnak, kiábrándulnak belőle. Végül a színésznő győzött.
És amikor a premier estéjén Fedák Sári az árvalányhajjal és mezei virágokkal díszített kalapban, kezében a karikás ostorral és a furulyával belekezdett az Egy rózsaszál szebben beszél kezdetű dalba, minden eldőlt. A siker fergeteges volt.
Más kérdés, hogy az utóbb zenekritikussá, zenepedagógussá érett Kacsóh Pongrác három későbbi daljátéka nem közelítette meg a János vitéz sikerét.
A hat nyelven beszélő primadonna évekig Berlinben, Bécsben, Londonban és Párizsban lépett fel. Hazatérve prózai darabokban is játszott, ezekben is érvényesült kitűnő emberábrázoló képessége és közvetlen humora. 1919-ben a Tanácsköztársaság lelkes hívének mutatkozott, emiatt Bécsújhelyen börtönbe került, s két évig Bécsbe „száműzték”.
„Hogy milyenek voltak a miskolci esték, azt majd máshol fogom elmondani. De hogy milyen volt a miskolci temető, azt itt mondom el. A Szent Anna temető. Abban a szegények temetőjében fekszik Déryné. Összeszedtem egy kis virágot és kimentem hozzá. Gyönyörűszép, meleg, édes tavaszi nap volt huszonnegyedikén, áprilisban. Vasárnap. Kora tavasz. A legszebb a világon. Teljesen ellentéte volt annak a ragyogványos napnak az a csendes, lassan bandukoló, gondolkozó, meghatott kis menet, melyben engem közrefogva a miskolci kollégák kísértek. Mindenkinek virág volt a kezében és mindenki nagyon szomorú volt. Kedves, jó miskolci színészek!” (Fedák Sári: Útközben)
1922-ben több évi együttélés után feleségül ment a drámaíró Molnár Ferenchez, a viharos házasság három év után bomlott fel, amikor a drámaíró beleszeretett Darvas Lilibe. (Üvegcipő című darabját bennfentesek szerint a Molnár-Fedák-Darvas háromszög ihlette.) Fedák Az ötszáz éves magyar dal című előadóestjével itthon és külföldön valódi küldetést teljesített, a bibliai daloktól virágénekeken át a kurucdalokig mindent énekelt.
A II. világháború alatt többször is hitet tett a fasiszta Németország mellett, 1944 decemberében a bécsi rádióban a háború folytatására buzdított. Utolsó nyilvános szereplése a Markó utcában zajlott le, ahol háborús bűnperében vádlottként kellett az igazságszolgáltatással szembenéznie. Ez volt élete legnehezebb szerepe, amelyhez semmiféle írói szöveg nem állt rendelkezésére… 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként egy év börtönbüntetésre ítélte, s eltiltották foglalkozása gyakorlásától. Szabadulása után visszavonultan élt Nyáregyházán, a hiába hívták, színpadra nem lépett többé.
Az extravagáns, de így is népszerű „Zsazsa” 1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája sajnos megsemmisült, később a hangosfilmeken jobbára határozott nőket jelenített meg.
Erotikus kisugárzása elbűvölte a férfiakat, a nők elegáns ruháit irigyelték és utánozták. A színpadra lépve száját égő vörösre, szeme alját kékre festette, s tánc közben ruháját a megengedettnek számító boka helyett olykor a térdéig felkapta. Mindenkit megbotránkoztatott, mégis imádták, ő volt az első női tagja a Fehér Hollók baráti társaságának. Az akkoriban csak férfi művészeket tagjai közé fogadó egyletben első alkalommal Fedák is férfiruhában jelent meg.
Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége (agyvérzés és érelmeszesedés) következtében elhunyt az Budai Irgalmasrendi Kórházban. Fedák Sári 1955. május 5-én halt meg, a temetéséhez szükséges összeget közadakozásból gyűjtötték össze.
