Erotikus kisugárzása elbűvölte a férfiakat, a nők elegáns ruháit irigyelték és utánozták. A színpadon tánc közben ruháját a megengedettnek számító boka helyett olykor a térdéig felkapta. Fedák Sári operettprimadonna 60 éve halt meg.
Több korabeli újságcikk és a Budapeseten kiállított halotti anyakönyv 1955/315. sz. bejegyzése szerint Fedák Sári színésznő, kora jelentős primadonnája 60 éve, 1955. május 5-én halt meg, más források azonban május 25-i dátumot írnak.
Fedák Sári 1879. október 26-án született Beregszászon. 1899-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, majd a Népszínház ajánlatát visszautasítva Pozsonyba szerződött. Már a következő évben a Népszínház tagja lett, kisebb kitérők után az 1903-ban megnyíló Király Színházban kötött ki, ahol az első előadáson Huszka Jenő Aranyvirág című operettjének főszerepét játszotta.
Bár hangja nem volt túl erős, színpadi jelenléte mindent feledtetett, egy csapásra kiütve az addigi „ügyeletes” primadonnákat. Új színt hozott az operett műfajába, az addigi érzelgős, édeskés hősnőkkel szemben temperamentumos, talpraesett nőket alakított. Elsöprő sikert aratott Huszka Jenő Bob hercegében, majd Kacsóh Pongrác János vitézében, utóbbiban saját maga tervezte jelmezben (bőszárú gatya, fején árvalányhajas kalap) játszotta Kukorica Jancsit. A daljáték 689 előadása közül 574-ben lépett a színpadra, a 100. előadás után Ady Endre rajongó sorokkal köszöntötte a Budapesti Napló hasábjain.
A hat nyelven beszélő primadonna évekig Berlinben, Bécsben, Londonban és Párizsban lépett fel. Hazatérve prózai darabokban is játszott, ezekben is érvényesült kitűnő emberábrázoló képessége és közvetlen humora. 1919-ben a Tanácsköztársaság lelkes hívének mutatkozott, emiatt Bécsújhelyen börtönbe került, s két évig Bécsbe „száműzték”.
1922-ben több évi együttélés után feleségül ment a drámaíró Molnár Ferenchez, a viharos házasság három év után bomlott fel, amikor a drámaíró beleszeretett Darvas Lilibe. (Üvegcipő című darabját bennfentesek szerint a Molnár-Fedák-Darvas háromszög ihlette.)
Az ötszáz éves magyar dal című előadóestjével itthon és külföldön valódi küldetést teljesített, a bibliai daloktól virágénekeken át a kurucdalokig mindent énekelt.1924-ben, 1925-ben, majd 1934-ben bejárta az USA magyarok lakta városait.
Molnár Ferenc: Üvegcipő
(részlet)
Adél. Mert szerelmes vagyok magába. Utálatos, kikent, hencegő boltoslegény, szerelmes vagyok magába, mint egy kutya, és most vége, mert nekem van eszem és erőm. Én magát megvetem, és lenézem és gyűlölöm – és addig még csak ment a dolog, amíg csak tetszett, de én már öreg vagyok, és most beleszerettem magába, és most meg akarok szabadulni magától, és kilököm magát, és férjez megyek a Siposhoz, mégpedig rögtön, és egy napot se várok, mert különben elzüllök maga miatt. Nekem van egy kis pénzem és ez a házam és ez a panzióm, és harminchat éves vagyok, és magának egy vasa sincs, és komisz és huszonhárom éves, és szemtelen és csinos, és feleségül akar venni egy gazdag majmot. És minden hiába, ha én meg nem mentem magamat, én ismerem magamat, én csupa temperamentum vagyok: az lesz a vége, hogy könyörögni fogok, hogy ne nősüljön meg, és beleharapok a nyakába és leöntöm vitriollal és megszúrom a konyhakéssel, de mégse engedem nősülni, és akkor itt állok, és vagyok egy jómódú vén majdmitmondtammicsoda, akinek van egy fiatal szeretője és akkor maga minden nap meg fog engem verni, és én akkor fel fogom akasztani magamat. Ez az egész, édes fiam, semmivel se több, se kevesebb.”
Mindenkit megbotránkoztatott, mégis imádták
A II. világháború alatt többször is hitet tett a fasiszta Németország mellett, 1944 decemberében a bécsi rádióban a háború folytatására buzdított. 1946-ban a népbíróság háborús bűnösként egy év börtönbüntetésre ítélte, s eltiltották foglalkozása gyakorlásától. Szabadulása után visszavonultan élt Nyáregyházán, hiába hívták, színpadra nem lépett többé.
Az extravagáns, de így is népszerű „Zsazsa” 1901-ben japán facipős táncával szerepelt a Tánc című első magyar némafilmben, amelynek kópiája sajnos megsemmisült, később a hangosfilmeken jobbára határozott nőket jelenített meg. A magyar tájakról készült, még megkomponálatlan felvételek azonban megelőzték ezt, mégis A tánctól számítják a magyar némafilm kezdetét, s ekkortól magyar forgatócsoportok gyakrabban készítettek filmeket az Uránia egyes tájakat, népeket bemutató előadásaihoz.
Erotikus kisugárzása elbűvölte a férfiakat, a nők elegáns ruháit irigyelték és utánozták. A színpadra lépve száját égő vörösre, szeme alját kékre festette, s tánc közben ruháját a megengedettnek számító boka helyett olykor a térdéig felkapta. Mindenkit megbotránkoztatott, mégis imádták, ő volt az első női tagja a Fehér Hollók baráti társaságának. Az akkoriban csak férfi művészeket tagjai közé fogadó egyletben első alkalommal Fedák is férfiruhában jelent meg.
Fedák Sári 1955. május 5-én halt meg, a temetéséhez szükséges összeget közadakozásból gyűjtötték össze. Életéről Útközben című, 1928-ban kiadott kétkötetes művében vallott. A Te most csak aludjál, Liliom című, az ötvenes évek elején írott önéletrajzi könyve csak 2009-ben jelent meg.
