Bár életében sokszor mellőzték, a természet szeretetéről és az emberi felelősségről szóló üzenete máig érvényes. Felix Salten, a Bambi szerzője 80 éve hunyt el.
A Budapesten született Salzmann Zsigmondból Bécsben lett az irodalmi élet meghatározó alakja, akinek műve egy generációk óta ható természetparabola lett – még ha alkotója nem is részesülhetett műve világsikeréből. Bambi története nem csupán gyerekkönyv: a természet és az ember kapcsolatáról szóló örökérvényű allegória, amelyben ott lüktet Salten saját, küzdelmes életútjának lenyomata is.
Egy budapesti születésű bécsi író
Felix Salten 1869-ben született Budapesten, zsidó polgári családban. Alig háromhetes volt, amikor szülei Bécsbe költöztek, ahol szegénységben nőtt fel, és a tanulás helyett dolgoznia kellett. Cselédként és biztosítónál is dolgozott, miközben éjjeleken át írt. A Salzmann Zsigmond név helyett több álnevet is használt – ezek közül az egyik, a „Felix Salten” vált végül világszerte ismertté.
Sok visszautasítás után Salten 1902-ben Émile Zoláról írt nekrológjával szerzett ismertséget, amely lehetővé tette számára, hogy a hivatalnoki lét helyett az irodalomnak éljen. Később csatlakozott a Fiatal Bécs irodalmi csoporthoz, olyan neves alkotók társaságában, mint Karl Kraus, Hugo von Hofmannsthal, Lehár Ferenc és Herzl Tivadar. Színikritikákat, esszéket és regényeket írt, de igazi sikert csak egyetlen könyve hozott számára.
Bambi – az erdő életrajza
Az 1923-ban megjelent Bambi, egy életrajz az erdőből című regénye az osztrák Alpokban tett kirándulások élményeiből született. A mű nemcsak egy őz életének lírai története, hanem mélyebb allegória az ember és természet viszonyáról, az ártatlanság elvesztéséről és a túlélésről.
Bambival együtt fedezi fel az olvasó a szabadság örömét, a játék felszabadultságát és az élet szépségét. Ám ahogy a történet kibontakozik, vele együtt tanulunk meg félni, és szembesülünk a mulandóság elkerülhetetlen valóságával is. Salten lírai prózája különleges módon szól egyszerre a gyermekekhez és a felnőttekhez – tanítva, meghatva és elgondolkodtatva minden korosztályt.
Bambi, melyet 1928-ban fordítottak angolra, melyet Thomas Mann ajánlott Walt Disney figyelmébe, aki évekkel később, 1942-ben megalkotta a regény világhírű rajzfilmes adaptációját – a világ azóta is így ismeri Bambit. Ironikus módon azonban Salten korábban eladta műve jogait, így a világsikerből nem részesülhetett.
Az 1942-ben bemutatott film azóta is a klasszikus animációk között szerepel. Bár a történetnek később több folytatása is készült, egyik sem tudta megismételni az eredeti mű varázsát és maradandó hatását.
Botránykönyv és menekülés
Salten neve nemcsak a Bambival került az érdeklődés középpontjába. 1906-ban álnéven jelent meg az erotikus hangvételű Josefine Mutzenbacher, amely egy bécsi prostituált történetét mesélte el – a könyvet betiltották, mégis számos kiadást megélt, és máig vitatott helyet foglal el az irodalomtörténetben.
A Josefine Mutzenbacher álnév mögött egy valódi személy rejlik: a hölgy 1852. február 20-án született Bécsben. Nehéz gyermekkora és a kor erkölcsi felügyelete miatt azt a sorsot tölti be, ami sok szegény lányra várt akkoriban: örömlánnyá válik. Mindez a kor tipikus története, mintegy előre megírt sors. Josefine azonban kalandos ifjúsága után papírra vetette emlékeit. Az írás nem pusztán erotikus memoár, hanem árnyalt képet ad a korabeli társadalomról és erkölcsről, miközben megőriz egy olyan korabeli rétegnyelvet, ami páratlan a naiv biográfiák között.
Az 1930-as években, a nácizmus előretörésével az osztrák zsidó író számára is veszélyessé vált a helyzet: 1936-ban műveit betiltották, két évvel később Svájcba menekült. Ott adta ki Bambi gyermekei című folytatását. Felix Salten 1945. október 8-án halt meg Zürichben.
