„Volt egyszer egy mesebolt, / abban minden mese volt:” 110 éve született Gazdag Erzsi József Attila-díjas költő sok népszerű gyermekvers szerzője.
Gazdag Erzsi Budapesten született 1912. november 14-én Sebesi Erzsébet néven. Korán Sárvárra került anyai nagyanyjához, Gazdag Erzsébethez, az ő nevét vette fel később. Egy ideig fizikai munkából is élt, volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, de újságíróként is tevékenykedett, majd 1961-ben a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa lett, ahol nyugdíjazásáig dolgozott.
GAZDAG ERZSI: MESEBOLT
Volt egyszer egy mesebolt,
abban minden mese volt:
fiókjában törpék ültek,
vizilányok hegedültek.
Öreg anyók szőttek-fontak,
apró manók táncot roptak.
Lidérc ugrált az udvarban,
kaszás pók varrt az ablakban.
A lámpában ecet égett,
az egylábú kettőt lépett,
cégére egy tündér volt:
ilyen volt a mesebolt.
Fiatalkori barátságot kötött Weöres Sándorral. Első kötetét Pável Ágoston segítségével jelentette meg 1938-ban, Üvegcsengő címmel. Ez a kötet egyaránt tartalmazott felnőtt, illetve gyermekverseket, később főleg utóbbiakat méltatta Weöres Sándor a Nyugat hasábjain, és ezekre figyelt fel Kodály Zoltán is, aki többet megzenésített közöttük.
„Legnagyobb meglepetésemre olyan megjegyzéseket tett egyik-másik írásom hibáira, döccenő ritmusára, suta rímre, hogy látnom kellett, alaposan végigolvasta a kötetemet. Lényegében neki köszönhetem azt is, hogy teljesen a gyermekversek írásának kezdtem szentelni minden időmet, ő bíztatott erre”- írta Kodályról.
1945-től a pécsi tudományegyetem jog- és államtudományi karán végzett el egy fél évet. Egy ideig fizikai munkából is élt, volt laboráns, gyógyszertári technikus, gyógynövénybegyűjtő, de újságíróként is tevékenykedett, alkalmi munkákból tartotta fenn magát. A neves nyelvész, költő, néprajztudós, Pável Ágoston karolta fel, és segítette, hogy folytassa az írást, az ötvenes években Gazdag Erzsi már verseinek honoráriumából élt.
1961-ben a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársa lett, ahol nyugdíjazásáig dolgozott. Viszonylag nehezen szokta meg, hogy rendszeres és biztos munkája van, hiszen addig független volt, akkor írt, amikor kedve volt. Így nem egyszer előfordult, hogy ha reggel versírásba kezdett, nem ért be a hivatalos munkakezdésre. Ha a tájékoztató pultnál ült, és valaki megzavarta a versfaragásban, összegyűrte a papírfecnit, és kidobta.
A biztatásoknak köszönhetően Gazdag Erzsi figyelme egyre inkább a gyermekversek felé terelődött, sorra jelentek meg népszerű kötetei, a Mesebolt (1957), Itt a tavasz! (1967), Egérlakta kis tarisznya (1970), Ringató (1974), Mézcsurgató (1981).
A József Attila-díjat 1978-ban kapta meg. Élete alkonyán rendezte össze felnőtteknek szóló verseit, amely Az utolsó szó jogán címmel már csak 1987 februárjában bekövetkezett halála után jelenhetett meg.
Gazdag Erzsi versein nemzedékek nőttek fel és nőnek fel. A szombathelyi temetőben lévő díszsírhelye előtt elsétálva, tisztelői hétköznapokon is megállnak, gyertyát gyújtanak.
