330 éve született Georg Friedrich Händel, a barokk zene egyik legnagyobb alakja, az oratórium mestere. Igazi kozmopolita volt: a németországi Halléban jött a világra, Itáliában tanult és Angliában érte el legnagyobb sikereit.
Georg Friedrich Händel német barokk zeneszerző, az egyetemes zenetörténet kiemelkedő alakja 330 éve, 1685. február 23-án született Halléban. Bár apja ellenezte, hogy zenével foglalkozzon, így a titokban a padlásra csempészett hangszeren tanult: titokban mégis kedves hangszerén, egy klavikordon gyakorolt a padláson. A tilalmat végül akkor oldották fel, amikor Szász-Weissenfels hercege egyszer hallotta orgonajátékát, és pártfogásába vette. Händel szülei nyomására kezdett jogot tanulni Halléban, egy év után azonban templomi orgonista lett.
A „zenei párbaj”
1704-ben a hamburgi opera zenekarába szerződött hegedűsnek, és megírta első három operáját. Húszéves volt, amikor az Almirát bemutatták. A provinciális német környezetben csalódva 1706-ban Itáliába ment, ahol ragyogó fogadtatásban részesült, és egy év alatt félszáznál több művet komponált.
Továbbfejlesztette tudását az opera területén, megismerkedett Vivaldival és Scarlattival, és egy év alatt félszáznál több művet komponált. Domenico Scarlatti egy ízben „zenei párviadalra” hívta ki: a csembalóverseny nem hozott döntést. Amikor azonban az orgonajátékra került sor, Scarlatti – miután meghallotta a mesteri improvizációkat – önként legyőzöttnek nyilvánította magát. Csembalón az olasz, orgonán a német művész bizonyult nagyobb virtuóznak.
1710-ben a hannoveri választófejedelem udvari zeneszerzője lett, két év múlva Londonba költözött, ahol kiteljesedett alkotó, szervező és pedagógiai munkássága. Előbb Anna királynő fogadta kegyeibe, aki évjáradékot folyósított neki, nem sokkal később korábbi patrónusa, a hannoveri herceg lépett a brit trónra I. György néven 1714-ben. Händelre záporozni kezdtek rá a megrendelések és a kitüntetések. A király felkérésére írta egyik legnépszerűbb művét, a Vízizenét, amelyet egy Temzén rendezett királyi hajókázáson mutattak be 1717-ben.
Händel házat vett Londonban, itt élt élete végéig. 1726-ban brit alattvaló és a Royal Chapel zeneszerzője lett. 1727-ben II. György trónra lépésekor négy anthemet írt, ezek közül a Zadok, a pap azóta is minden brit uralkodó megkoronázáskor felcsendül. A zeneszerző oktatással is foglalkozott az udvarban, így például ő vezette be a muzsika rejtelmeibe II. György leányait.
1719-től a londoni olasz opera mutatta be kompozícióit. A riválisai által alapított társulat Gluckot csábította Londonba, de a honfitárs komponista élete végéig Händel csodálója maradt. Händel megpróbálkozott saját operaház nyitásával is, de rosszkor – a műfaj hanyatlásnak indult, mert az angolok erkölcstelennek tartották az énekeseket. Csaknem félszáz operát komponált, köztük az Orlandót, amelynek egyik érdekessége, hogy ebben hallható a zeneirodalom egyik leghíresebb őrülési jelenete. Az opera műfajától a főként bibliai tárgyú oratórium felé fordult, amelyben a korabeli közönség az erkölcs támaszát látta, Izraellel, Isten választott népével a brit impériumot azonosították. Oratóriumai valódi zenedrámák, akár színpadon is előadhatóak; a leghíresebb a Saul, a Júdás Makkabeus, az Izrael Egyiptomban és a Messiás, amelynek Halleluja című kórusát azóta is hagyományosan felállva hallgatja a brit közönség.
Händel igen népszerű volt Angliában, zenéjét a nemzeti karakter tükrének nevezték. Élete végén gyengülő látása akadályozta a munkában, végül meg is vakult (érdekesség, hogy szemét ugyanaz az orvos műtötte, aki Johann Sebastian Bachét). 1759. április 14-én halt meg Londonban, a Westminster apátságban, Anglia nemzeti panteonjában temették el. A kortársak szerint vidám, lobbanékony, olykor goromba, de mindig igazságos ember volt. A politikától távol tartotta magát, sokat jótékonykodott, szerette az italt és a jó ételeket, és soha nem házasodott meg.
Händel már életében klasszikussá vált, elismertsége halála után sem csökkent. Művei az angol kultúra részei lettek, de a németek is nemzeti zeneszerzőként tartják számon. Bach haláláig fájlalta, hogy nem találkozhatott vele, Mozart is nagyra becsülte, Beethoven pedig „mindannyiunk mesterének, a legnagyobb zeneszerzőnek” nevezte. Szülővárosában évente zenei fesztivált rendeznek, művészetének népszerűsítésére világszerte több szervezet alakult, köztük a Magyar Händel Társaság, amely 2009 óta működik.
