Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Hazafias festészet a négyzeten – Munkácsy Mihály Honfoglalása című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Hazafias festészet a négyzeten – Munkácsy Mihály Honfoglalása

Szerző: / 2024. február 17. szombat / Kultúra, Képzőművészet   

Hazafias festészet a négyzeten – Munkácsy Mihály Honfoglalása címmel nyílik új időszaki kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeumban Békéscsabán.

Az október 27-ig megtekinthető tárlat lesz a nyitánya a Munkácsy 180 emlékév programsorozatának, amelyet a békési vármegyeszékhely az európai hírű festőnagyság születésének 180. évfordulója alkalmából hívott életre.

A kiállítás Munkácsy Mihály egyik legismertebb alkotása, a Honfoglalás című kolosszálkép születésének történetét meséli el a látogatóknak.

Az Országház építésekor kapta a festő az általa oly rég várt, szeretett hazájától érkezett megbízást; a felkérés a magyarok bejövetelére, a honfoglalás megörökítésére vonatkozott. A festményt a Parlament főrendiházi ülésterme számára, az elnöki pulpitus fölé szánták – olvasható a múzeum közleményében.

Munkácsy Mihály: Honfoglalás, 1893 (Fotó: Magyar Országgyűlés Hivatala/MNG)

A kiállítás végigvezeti az érdeklődőket a mű hosszú és alapos előkészítési, majd nagyformátumú elkészítési folyamatán, feleleveníti a kép párizsi bemutatóját és hivatalos budapesti átadását, majd elutasítását.

Gyarmati Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora elmondta, hogy Munkácsy körutazásokon vett részt Nagykovácsitól Szegeden át Miskolcig, jellegzetes karaktereket, ruhákat, kellékeket gyűjtött, munkáját régészek, fotográfusok segítették.

Amikor úgy érezte, hogy kellően megalapozta művét, elkezdett a kompozícióval foglalkozni, egyre nagyobb rajzvázlatokat készített. Békéscsabán bemutatják a Szegedről érkezett feles méretű szénvázlatot, amely alapján a festő elkészítette az olajvázlatot, amelyet szintén a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól kaptak kölcsön a tárlathoz.

A kiállításban elhelyeztek egy installációt is, amelyen a Parlamentben megtekinthető nagy, végső kép jelenik meg. A leglátványosabb változás a korábbiakhoz képest, hogy a festő saját magát is rátette a festményre – jegyezte meg Gyarmati Gabriella.

A szakember elmondta: az alkotást a Nemzeti Múzeumban adták át. Munkácsy számára hihetetlen volt, hogy nem tartották megfelelőnek arra, hogy elhelyezzék a főrendiházi ülésteremben, leginkább az Országházat tervező Steindl Imre ellenezte ezt.

A kép csak három évtizeddel később került a Parlamentbe, a mai Munkácsy-terembe. A kurátor szerint „elégtételt adott a történelem azzal a géniusznak, hogy az Országház képei közül ez az, amelyet a legtöbbször látni a híradókban”.

A kiállításon bemutatott műtárgyakat a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a miskolci Herman Ottó Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai intézmény saját anyagából válogatták.

A megnyitón köszöntik a Munkácsy 180 torta pályázat nyertesét is. Idén Urbán Csilla Bitüm fantázianevű kreációja lesz a Munkácsy-torta. A mandulás piskóta alapú süteményben a festő kedvenc gyümölcse, az alma is nagy szerepet kap; dekorációként macaronokat használnak, amelyeken a géniusz híres munkái jelennek meg.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek