Budapestet és Hollókőt, a Hortobágyot és a további öt magyar világörökségi helyszínt bemutató kiállítás nyílt a fővárosban.
A nyolc magyar világörökségi helyszínt bemutató kiállítás nyílt a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (FGYNÖSZK) budapesti székházában abból az alkalomból, hogy idén 40 éves az UNESCO Világörökség Egyezménye, és most zajlik a világörökség éve.
Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a világörökségi helyszínek ugyan Magyarország területén találhatók, mégis az egész emberiség a tulajdonosuk. Kitért arra is, hogy az első magyarországi helyszínekként 1987-ben a budapesti Duna-partok, a budai vár, valamint Hollókő-Ófalu és környezete került világörökségi védelem alá.
„A kulturális örökség olyan nyersanyag, amit minél többször használunk, annál több lesz belőle” – fogalmazott Cselovszki Zoltán a FGYNÖSZK elnöke, aki szerint a magyar kulturális örökség növeli Magyarország túlélési esélyeit. Kiemelte, hogy Magyarország eddig főként a hatósági védelemben jeleskedett, de a kulturális örökség kezelésében, aktív használatában nem. A világörökségi védettség épp ez utóbbira taníthat, ami nemcsak szakmai, hanem jogi kötelesség is – vélte.
Cselovszki Zoltán szerint az örökségvédelemre 2013-ban is nagy feladat vár, ekkor kell elkészíteni a világörökségi helyszínek kezelési terveit. Megjegyezte, Magyarország példát mutat a világban arról, miként kell törvény alkotni a világörökség védelméről, szerinte több országban a magyar jogi szöveget tekintik mintának.
A kiállítás több évforduló előtt is tiszteleg, például tíz éve Budapest adott otthont a Világörökség Bizottság ülésének, ekkor lett világörökség a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj és a budapesti helyszínek kiegészítéseként az Andrássy út.
Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez és törvényerejű rendelet formájában beépítette azt a magyar jogrendbe. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal – Szlovákiával és Ausztriával – közös.
A kiállítás tablói a nyolc magyar helyszín örökségi értékeit, múltját, jelenét mutatják be, így Budapestet és Hollókőt, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot és természeti környezetét, a Hortobágyi Nemzeti Parkot, Pécs ókeresztény temetőjét, a Fertő-kultúrtájat, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájat.
A Világörökség Listán szereplő magyar helyszínek
Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális kategória) (1987 + 2002)
Hollókő ófalu és környezete (kulturális kategória) (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti kategória) (1995)
Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális kategória) (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta (kulturális kategória-kultúrtáj) (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális kategória) (2000)
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális kategória-kultúrtáj) (2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális kategória-kultúrtáj) (2002)
A tárlat 2013. május 31-ig látható Budapesten, majd más városokban is bemutatkozik.
A magyar világörökségi helyszíneket bemutató kiállítás
Időpont: 2012. december 17-től
Helyszín: Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ (FGYNÖSZK), Budapest
