Ki írta az Odüsszeiát és az Iliászt? Nő vagy férfi? Már az ókorban körülfonta a legenda Homérosz alakját, több város hirdette magáról, hogy az ő szülötte.
Homérosz: Odüsszeia
(részlet)
Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott
s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját,
sok nép városait, s eszejárását kitanulta,
s tengeren is sok erős gyötrelmet tűrt a szivében,
menteni vágyva saját lelkét, társak hazatértét.
A tudósok évszázadok óta vitatkoznak a költőóriásról, s jószerével csak egyetlen dologban jutottak közös nevezőre: Homérosz a Kr. e. 8. században élt(ek). A többes szám a zárójelben nem véletlen, arra utal, hogy a trójai mondakörhöz fűződő két eposznak, az Iliásznak és az Odüsszeiának vélhetően nem ugyanaz a szerzője. Ezt a szakemberek millió érvvel igyekeznek alátámasztani, azzal például, hogy az Odüsszeia költője más – kevésbé arisztokratikus – közönséghez szólt, mint amilyennek az Iliász tetszett.
Homérosz asztaláról a hatalmas mitológiai témakincsből sokan csipegettek, számtalan feldolgozással találkozhatunk, de drámai megközelítésmódjukban különböztek.
Bár a homéroszi kérdésben minden bizonytalan, arra kevesen számítottak, hogy a szerző(k) neme is kérdéssé váljon. Andrew Dalby brit történész Homérosz újrafelfedezése című könyvében megkockáztatja: Homérosz nő is lehetett. Ókori példákkal emlékeztet arra, hogy nőként költőnek lenni nem volt szokatlan: „Gondoljunk csak a történelem első, néven nevezett költőjére, a Kr. e. 3 évezredben élt sumér Enhuduannára, vagy a görög Szapphóra.” Dalby elméletét a nőalakok kifinomult ábrázolására és a költő irántuk mutatott rokonszenvére alapozza.
„Az Íliász a jelenvalóság költeménye” – írta Szerb Antal. – Az Odüsszeia a távolság eposza, az utazásé. Az első romantikus mű, azt lehetne mondani, mert benne jelenik meg először a nosztalgia.” Van benne igazság. Az Iliász és az Odüsszeia szerzője – Dalby véleménye szerint – valószínűleg egy görög nemes felesége volt, aki i.e. a 7. évszázadban élt, s miután elegendő rabszolga dolgozott a háztartásban, neki volt ideje mással foglalkozni. Bizonyítékként Andromakhé és Heléna figurája szolgál az Iliászból, és Penelopé alakja az Odüsszeiából. Csak egy nő lehetett képes arra – vélekedik a brit tudós -, hogy ezeket az alakokat ilyen eminensen női módon írja le.
Már a 19. században, a viktoriánus korszakban a brit Samuel Butler is ezen az állásponton volt. Szerinte azért volt Homérosz nő, mert olyan erősen bele tudta képzelni magát a női szereplők alakjába. Dalby ezzel a kijelentéssel szemben megalapozottabban, egy összehasonlító antropológiai elemzés nyomán jutott a maga következtetéseire.
Arra utalt, hogy a nők voltak azok az antik időkben, akik a dalokat, a történeteket és a mondákat generációkon át tovább adták. Állításait az 1930-as évek klasszikusoknak számító amerikai tudósaira, Milman Parry és Albert Long elemzéseire alapozza.
A homéroszi művek akkor születtek, amikor a nőket általában „fogyasztási javakként” kezelték, ugyanakkor az övék volt a háztartás vezetésének hatalma, és egyfajta erotikus hatalom, egyidejűleg azonban a látszat szerint teljesen alá voltak vetve a férfiak uralmának.
Anthony Snodgrass cambridge-i professzor (aki szilárdan hisz a két eposz szerzőjének azonosságában) csak részben ért egyet kollégájával: „Valóban elképzelhető lenne, hogy az Odüsszeiát egy hölgy írta, de hogy az Iliász véget nem érő harcjeleneteitől ne unta volna halálra magát egy nő, az elképzelhetetlen.
Két évvel ezelőtt megtalálták egy a trójai háborúban elesett pár földi maradványait. A megjelent MTI hír szerint a Homérosz által megénekelt Trója a törökországi Canakkale-tartományban található délnyugatra a Dardanelláktól az Ida hegy lábánál. Később Trója helyén egy új Iliumot alapított Augustus római császár. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult. Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy kilenc város épült egymásra az idők során, egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a jelzésű lehetett Homérosz Trójája.
Ernst Marow grafikus-festő oldalát ITT megtalálod.
