„Az embernek kezdetben néha bolondnak kell lennie, hogy a végén bölcs legyen.” Irving Stone soha nem unta meg írói útját: feldolgozta Abraham Lincoln, Charles Darwin és Sigmund Freud élettörténetét, regénybe foglalta Michelangelo és Van Gogh világát.
„Az élet festéséhez nem elég az anatómiához értenünk. Ismernünk kell az emberek érzéseit, gondolatait, a világot, amelyben élnek. Az a festő, aki a művészetének csupán technikai problémáit ismeri, valóban nagyon felszínes művész.” (Irving Stone: Van Gogh élete)
Irving Stone amerikai író, a népszerű életrajzi regények nagy mestere 25 éve, 86 éves korában 1989. augusztus 26-án halt meg szívelégtelenségben Los Angeles egyik kórházában. 1903. július 14-én született San Franciscóban Irving Tennenbaum néven, a Stone nevet ifjúkorában vette fel, mikor elhatározta, hogy íróként fog érvényesülni. Gyermek- és ifjúkorát előszeretettel hasonlította egyik legkedveltebb írójának, Jack Londonnak életrajzához, de Stone-é korántsem volt oly kalandos. Igazi megrögzött könyvmoly lett, amint megtanult olvasni. A középiskolát, San Franciscóban, majd Los Angelesben jó eredménnyel végezte, s az érettségit követően a berkeley-i egyetem közgazdász-hallgatója lett. Már középiskolás korában, s később egyetemistaként az iskola mellett különböző munkákat végzett, hogy tanulmányait fedezni tudja. Volt újságárus, fuvarozott zöldséget, válogatott gyümölcsöt, sőt egy tánczenekarban szaxofonozott is. Mindez kellő élményanyagot szolgáltatott számára későbbi írásaihoz.
1923-ban elvégezte az egyetemet, s egy évvel később, 1924-ben magiszteri fokozatot szerzett a Dél-kaliforniai Egyetemen. Irodalmi pályafutása is ekkor kezdődött, kezdetben rövidebb írásokkal és színdarabokkal kísérletezett, ám ezek nem voltak különösebben figyelemreméltóak, s nem is arattak sikert. Közben egyetemi oktató lett, közgazdaságtant adott elő egykori egyetemén, szenvedélyesen és meggyőzően. A korai írói kudarcok nem kedvetlenítették el, figyelme a könnyedebb műfajok felé fordult: ponyvairodalmi folyóiratoknak írt krimiket, regényes sztorikat, ezek némelyike olykor a bestseller listát is vezette.
Első, komolyabbnak szán műve, a Pageant of Youth 1933-ban jelent meg, sikert ez sem aratott, a kritikusok afféle Jack London, Sherwood Anderson és Hemingway szintézist láttak benne. Stone ekkor már új művén dolgozott. Még 1930-ban Párizsban járt, ahol egy kiállításon megcsodálhatta Van Gogh képeit, melyek olyan hatással voltak rá, hogy nyomban kutatni kezdett a festő élete után, s az apránként összegyűjtött részletekből hamarosan megszületett első regénye, a Van Gogh élete, mely 1934-ben jelent. Ennek a műnek már valóban sikere volt, s ez elindította Stone-t speciális írói pályáján, ettől kezdve minden regényének főhőse valamely kedvenc közéleti személyisége, művésze vagy tudósa lett. Sajátos munkamódszerrel dolgozott: elképzelte a kiszemelt történelmi alak személyiségét, s ezt az előzetes képet aprólékos és kimerítő kutatás során pontosította. Ezt követően a helyszínen szerzett tapasztalatokat hősének környezetéről, s az összes hozzáférhető eredeti dokumentum – levelek, naplók, feljegyzések – felhasználásával sajátította el a korabeli nyelvezetet.
Így dolgozta fel többek között Jack London élettörténetét az 1938-as Matróz lóháton című regényében, Michelangelóét az 1961-es Michelangelo címűben, Freudét az 1971-es Az értelem szenvedélyeiben, Darwinét az 1980-as Az eredetben. Emellett írt regényt Mary Todd és Abraham Lincoln házasságáról, John Frémont felfedező feleségéről, Jesse Frémont-ról, Andrew Jackson elnök feleségéről, Clarence Darrow-ról, a polgárjogi ügyekben síkraszálló híres amerikai ügyvédről.
„Megvan hozzá az esze, akarata, belső ereje, hogy egy új világot teremtsen és betöltse azt az emberi szellem alkotásaival. Az ő Dávidja Apolló lesz, de több, mint az, Héraklész lesz és Ádám, de sokkal több azoknál – az ember legtökéletesebb megvalósulása lesz, aki egy értelemmel és emberséggel áthatott világban fejti ki a maga erőit…” (Irving Stone: Michelangelo)
Műveit nemcsak az olvasók szerették, többet közülük filmre is vittek. Öt regényét, így többek között a Matróz lóháton című, Jack London és a festő, Van Gogh életét felelevenítő művét megfilmesítették.
Stone munkáit több mint ötven nyelvre fordították le, szerte a világon az egyik legnépszerűbb életrajzíróként tartják számon, noha kritikusai gyakran szemére vetették, hogy nem elég mély, nem elég kifinomult, ám úgy tűnik, Stone olvasóinak táborát ez nem zavarja.
Családi életéről keveset tudunk: 1934-ben megnősült, Jean Factort, későbbi kiadóját vette el. Házasságukból két gyermekük született. 1945-ben Beverly Hillsen vásároltak egy hatalmas spanyol kastélyt, melyet Stone modern festők és szobrászok alkotásaival zsúfolt tele. A népszerű író 86 éves korában, 1989. augusztus 26-án halt meg szívelégtelenségben Los Angeles egyik kórházában.
