Július 17. az emoji világnapja. A kis hangulatjelet 2014 óta ünnepeljük, pedig már évtizedek óta ismerjük és használjuk. Az emoji színesíti elektronikus üzeneteinket és érzelmekkel ruházza fel, vagy akár egymagában helyettesítheti is a „mondanivalónkat”.
Az emojik, emotikonok vagy hangulatjelek nyomtatott betűk, számok, írásjelek segítségével, számítógép vagy mobiltelefon billentyűzetével megjeleníthető karakterkombinációk, érzelmek és érzések kifejezésére alkalmas képszerű jelek, a leggyakrabban arcot formázó smiley-k.
Emoji – az ünnepelt mini ikon
Az első valóban szándékos emotikonokat a Puck című amerikai humormagazin tette közzé tipográfiai művészet címen, 1881 márciusában. Itt négy, az írógép karaktereinek használatával megjeleníthető hangulatot mutattak be – örömöt, melankóliát, közönyt, csodálkozást.
Az emojit 1989 körül Japánban (1982. szeptember 19-én „vetették képernyőre” az első modern emotikont), az időjárás megjelenítésére használtak, tehát megalkotásukat nem a szöveges hangulatjelek ihlették, sokkal inkább a japán képregények, a mangák, a kínai írásjelek és a közlekedési táblák rendszere. Később az internet segítségével az egész világon elterjedtek. A Shigetaka Kurita japán művész tervezte első kollekció megtekinthető a New York-i Modern Művészetek Múzeumának állandó kiállításán.
Az emojik az elektronikus üzenetküldéseinkben hangulatjelekként használható kis piktogramok. Amikor csetelünk, a rövid szövegek nem tükrözik pillanatnyi érzelmeinket, ám ezekkel a kis képes karakterekkel (például a nevető, illetve a szomorú arcú emojival) egyszerűen kifejezhetjük adott lelkiállapotunkat és/vagy a kapott üzenetről alkotott véleményünket.
A smiley irodalmi vonatkozásait tekintve külön érdekesség, hogy Ottlik Géza – már az író halála után, 1993-ban megjelent – Buda című regényében ugyancsak megtalálható a mosolygó emotikon.
Mára már több ezer féle piktogram – citromsárga színű emberi arc vagy egyéb szimbólum – létezik, amely akár önmagában is alkalmas a jó/rossz kedvünk kinyilvánítására, tevékenységünkre való utalásra, de az aktuális napszak vagy az időjárás bemutatására is.
Eleinte a legfiatalabbak kommunikációjának részét képezték, ám idővel annyira elterjedtek és egyértelművé váltak, hogy számos alkalmazás – már csak helytakarékosságból is – ezeket használja az információ megjelenítésére a számítógép tálcáján, telefonos applikációkban, az okosóra képernyőjén.
Érdekesség, hogy az Oxford Dictionary 2015-ben az „arc örömkönnyekkel” 😂 emojit választotta meg az „év szavának”. Az angolul beszélő amerikaiak körében szintén az „arc örömkönnyekkel” 😂 lett a legnépszerűbb emoji az Apple statisztikája szerint, a második helyet ugyanitt a „szív” ❤ szerezte meg, a harmadikat pedig a „hangosan síró arc” 😭.
A kezdeti 176 féle karakter egyre csak bővült, 2010-ben már meghaladta a több százat is. 2021-ben 112-vel, 2020-ban pedig 217-tel bővült a mára 3500 féle emoji paletta.
Várhatóan idén is megjelennek újabb hangulatjelek,
ezek az Emoji 15.0 verziószám alatt lehetnek elérhetők. A 31 újdonság tartalmazhat pacsira tartott kezet és eddig hiányzó állatokat is, például ki ne vágyott volna a medúza, a feketerigó, a jávorszarvas vagy éppen a csacsi emojira. Ha minden jól megy, végre lehet legyező, gyömbér és wifi mini ikonunk is.
Persze, nem mindenki örül a szöveget folyamatosan megtörő kis képecskéknek, a kritikus hangok szerint az emojik kifejezetten ártanak az írott nyelvnek. Akárhogyan is gondolunk rá, naponta milliók használják – boldog szülinapot emoji!
Aki kedvet kapott és szeretne emojikat használni, de még nincs ebben rutinja, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) netrefel.hu oldala segítségére lehet. A honlap azért született, hogy hasznára legyen az idősebb korosztálynak, akiknek a digitális készségei és affinitása elmarad a fiatalabb generációkétól, márpedig a digitális eszközök használata minden korosztály számára elengedhetetlen.
