„Korlátlan bőségben állt rendelkezésre minden, amire az embereknek szükségük van. Csakhogy az embereknek mindenre szükségük van, kivéve a korlátlan bőséget.” Karel Čapek cseh író, elbeszélő, publicista, műfordító, filozófus 75 éve hunyt el.
Karel Čapek az egyik legismertebb és elismertebb cseh író Bohumil Hrabal és Milan Kundera mellett. Életműve igen gazdag, regények, elbeszélések mellett több drámát írt, és a napi publicisztikában is értékeset alkotott. Sokan a modern science fiction előfutárának tekintik. A ma már mindennaposnak számító robot szót is ő használta először a mai értelmében.
1890. január 9-én született Malé Svatonovice faluban (akkor az Osztrák-Magyar Monarchia, ma Csehország területén található), gyerekkorától gerincbajban szenvedett, az írás nyújtott számára vigaszt. Prágában, Berlinben és Párizsban tanult filozófiát, 1915-ben doktorált. 1917-ben Prágában a konzervatív Národny listy, 1921-től haláláig a brnói liberális lap, a Lidové noviny prágai szerkesztőségében dolgozott.
Több művét bátyjával, Joseffel közösen írta, többek között a Tündöklő mélységek (1916), a Krakonos kertje (1918) című novellásköteteket vagy A rovarok életéből című komédiát. A mai tudományos-fantasztikus irodalom előfutárának tekinthető, az utópisztikus kalandok „hőseit” megtestesítő robot(ok) elnevezés is az ő nevéhez köthető. (A szó a rabota (szolgamunka) cseh szóból ered.) Utópisztikus drámái az R. U. R. (Rossumovi univerzální roboti, 1920), A Makropulos ügy (1920, operát is írtak belőle), regényei A rovarok életéből (1921) az Abszolútum-gyár (1922) és Krakatit (1924).
1920-ban saját fordításában sikeres antológiát adott ki modern francia költők műveiből, Apollinaire és Max Jacob verseivel. Jóban volt Tomás Garrique Masarykkal, az első csehszlovák köztársasági elnökkel, Csehszlovákia megteremtőjével, kiadott beszélgetéseikben a kapitalizmust bírálta, és támogatta a polgári demokráciát. Későbbi novellásköteteit – a Történetek az egyik zsebből – és a Történetek a másik zsebből címűt – az igazság keresése ihlette. Betörők, bírák, bűvészek és társaik címmel kiadott bűnügyi történeteiben hirdette: „Szerelemből csak ritkán lopnak, csaknem mindig pénzről van szó.” A pragmatizmus, avagy a gyakorlati élet filozófiája című tanulmánya az igazság viszonylagos voltát mondta ki. Bejárta Európát, útjairól több útirajz-kötetben számolt be.
„Hát maga még nem hallotta azt a dolgot az öt kenyérrel? Ezt nem értem; minden pék magánkívül van az eset miatt. Állítólag úgy történt, hogy egy puszta vidéken nagy tömeg kereste fel, és ő sorra gyógyítgatta a betegeket. Estefelé azt mondják neki a tanítványai: „Puszta e hely, az idő pedig későre jár. Bocsásd el a tömeget, hogy az emberek visszatérhessenek városaikba és élelmet vásárolhassanak maguknak.” Ő azt válaszolta: „Nem szükséges elmenniök, adjatok nekik ti eledelt.” A tanítványok meg így feleltek: „Nincs nálunk más, csupán öt kenyér és két hal.” Ő azt mondta: „Hozzátok ide.” Megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjenek le a földre, aztán megfogta az öt kenyeret és a két halat, felpillantott az égre, megáldotta az ételt, megtörte a kenyereket, odaadta a tanítványainak, azok meg tovább osztogatták az embereknek. Ettek mind és jóllaktak. És összegyűjtötték a morzsát és tizenkét kosár telt meg vele. Akik pedig ettek, kereken ötezren voltak férfiak, az asszonyokat meg a gyerekeket nem számítva.” (Karel Čapek: Az öt kenyérről…)
Legérettebb művei Európa fasizálódásának idején keletkeztek: a Hordubal, Meteor és Egyszerű élet című trilógiája 1933-34-ben jelent meg, Harc a szalamandrákkal (1936) című fantasztikus regénye a fasizmus metaforája. Utolsó darabjai: egy realista kisregény, Az első csapat (1937), két dráma, A fehér kór (1937), Az anya (1938) és egy fantasztikus regény, a Mi vagy ők (1938).
Csehszlovákia 1939. márciusi német megszállását már nem érte meg, 1938. december 25-én tüdőgyulladásban halt meg Prágában.
A cseh avantgárd egyik kezdeményezőjeként, az 1930-as években a közép-európai antifasiszta szellemi front egyik vezéralakjaként tartják számon. Sok művét megfilmesítették, írásait több tucat nyelvre lefordították, az R. U. R. című darabját legalább harminc országban játszották. Magyarországon az egyik legtöbbet fordított cseh író.
Nevét többek között számítógépes programnyelvek és sci-fi rajzfilmek is őrzik. 2013-ban a cseh főváros úgy döntött, hogy emlékhellyé és kulturális központtá alakítja át egykori villáját, amelyben az elmúlt évtizedekben az örökösök több szobát abban az állapotban hagytak meg, ahogy az halálának pillanatában volt
