Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Karen Blixen, akinek volt egy farmja Afrikában című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Karen Blixen, akinek volt egy farmja Afrikában

Szerző: / 2013. április 17. szerda / Kultúra, Irodalom   

Karen Blixen (Forrás: karen-blixen.dk)„A föld azért gömbölyű, hogy ne láthassunk túl messzire az utunkon.” Karen Blixen írónőnek, akinek volt egy farmja Afrikában, életműve különleges helyet foglal el a dán és a világirodalomban egyaránt.

„Mert Isten nem teremtett vágyat anélkül, hogy meg ne teremtette volna a teljesítésükhöz szükséges valóságot is. A vágy a mi zálogunk, és mind boldog, kit honvágy gyötör, mert bizton hazatalál! „ (Karen Blixen: A sors anekdotái)

1885. április 17-én született Karen Blixen dán írónő, akinek művéből készült a Távol Afrikától című, nagy sikerű film. Karen Dinesen néven született, katonatiszt apja, aki álnéven vadászkönyveket írt, 1895-ben önkezével vetett véget életének. Karen iskolába nem járt, de egy nevelőnő és a család nőtagjainak jóvoltából magas színvonalú kulturális és nyelvi oktatásban részesült, később egy koppenhágai művészeti iskolában és a Művészeti Akadémián tanult művészettörténetet.

1907-től Osceola álnéven írogatott, de a komolyabb érdeklődés hiánya hosszú időre visszatartotta az alkotástól. 1909-ben szerelmes lett Hans von Blixen-Finecke báróba, három év múlva mégis annak Bror nevű ikertestvérével jegyezte el magát. A fiatal pár – minden előképzettség nélkül – megvett egy afrikai kávéfarmot és 1914 elején a fekete kontinensen kezdtek új életet.

Karen Blixen (Forrás: karen-blixen.dk)Néhány hónap múlva kitört az első világháború, amely a brit irányítás alatt álló afrikai területeken – így Blixenékén is – éreztette hatását. Az is gyorsan kiderült, hogy ő és férje természetükben és neveltetésükben is alapvetően különböznek. A házassága hamar zátonyra futott. Férje nem csak a vadak után vadászott; Bror de Blixen gyakran csalta feleségét, hírhedt volt nőügyeiről, adósságairól és léha életmódjáról. Mindennek tetejébe eltitkolt vérbajával megfertőzte feleségét, aki e betegség szövődményeitől egész életén át szenvedett. Baját higanytablettával kúráltak, de ez csak tovább rombolta egészségét, ezért 1915-ben hazautazott édesanyjához.

Házassága hamar zátonyra futott. Férje vadászösztöne nem csak a vadakra terjedt ki; hírhedt volt nőügyeiről, adósságairól és léha életmódjáról. Mindennek tetejébe eltitkolt vérbajával megfertőzte feleségét, aki e betegség szövődményeitől egész életén át szenvedett.

Volt egy farmja Afrikában

1916-ban tért vissza Afrikába, a családja által vásárolt nagyobb farmra, de viszonya egyre feszültebb lett férjével. Házassága már felbomlóban volt, amikor 33 évesen megismerte élete nagy szerelmét, Denys Finch-Hatton angol vadászt és pilótát. A pénzzel bánni nem tudó, a gazdaság irányítására képtelen Bror de Blixent eltávolították a farmról, később el is váltak. A rendkívüli műveltségű angol arisztokratát, egykori etoni diákot és atlétát, Finch-Hattont is szabadságvágya, a civilizált világtól való csömöre űzte el Angliából Afrikába. Férfias bátorságával ugyanakkor a szépség és a művészetek iránti fogékonyságával az ideális férfit testesítette meg Karen Blixen számára. Közös vadászataikon csodálatos tájakra kalauzolta, ahogy az írónő mondja később: ő ismertette meg vele  Afrika lelkét. Csak Karen Blixen halála után kiadott leveleiből derült fény e kapcsolat mélységére, hosszú évekig tartó kapcsolatuk a külvilág előtt rejtve maradt.

„Mert mi a hírnév? Mi a hivatás? Sírgödör vár mindnyájunkra.” A harmincas évek elejének gazdasági válsága Kenyát sem kímélte, egyre nehezebben tartotta fenn az ültetvényét. Ezzel párhuzamosan hosszú, önmagával való tusakodás után szakított Denys Finch-Hattonnal, aki nem tudta feladni szabadságát még érte sem. ezért az ültetvényt 1931-ben el kellett adnia. Ugyanebben az évben a férfi repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett, a zátonyra futott házassága, szerelme és kávéfarmja elvesztése miatt lelkileg és fizikailag is összetört Karen pedig tizenhét Kenyában eltöltött év után visszatért szülőföldjére.

A csaknem ötven éves asszony óriási akaraterővel kezdte meg írói pályafutását, és hozzálátott Seven Gothic Tale című első kötetének megírásához. Afrikai tartózkodásának élményeiből és a Finch-Huttonnal együtt töltött évek született az Out of Africa (Volt egy farmom Afrikában) című regénye, ami lebilincselő emlékirat, antropológiai tanulmány, és filozófiai elmélkedés egyben. A „civilizálás” előtt álló földrészt, mint az elveszés előtt álló Paradicsomot ismerjük meg belőle.  A kötetből 1985-ben Távol Afrikától címmel Sydney Pollack rendezésében hét Oscar-díjjal kitüntetett amerikai film készült Meryl Streep, Robert Redford és Klaus Maria Brandauer főszereplésével.

Karen Blixen alapvetően romantikus művészete sajátos színfoltot jelentett az 1930-as évek naturalista színezetű, polgári dán irodalmának közegében. 1950 és 1959 között több hazai irodalmi díjat nyert és két alkalommal Nobel-díjra is jelölték. Hívei közé olyan hírességek is tartoztak mint Arthur Miller, Orson Welles és Hemingway, aki 1954-ben a Nobel-díj átvételekor úgy nyilatkozott, hogy Karen Blixen jobban megérdemelte volna a díjat, mint ő. 1960-ban a Dán Akadémia tagjává választották. 1962. szeptember 7-én hunyt el Rungstedlundban, egykori kenyai otthona ma múzeum. Ifjúságáról Bille August dán filmrendező készül filmet forgatni az írónő hagyatékát kezelő alapítvány hozzájárulásával.