A világ egyik legismertebb kortárs művészének, William Kentridge-nek nyílt kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Októberben a képzőművész hazánkba is ellátogat.
„Itt se vagyok, a ló nem is az enyém”
A Szépművészeti Múzeumban négy héten keresztül látható Willian Kentrige dél-afrikai kortárs művész video montázsokból álló „Itt se vagyok…” elnevezésű kamara-kiállítása. A kiállítás nyolc darab 6 perces rövidfilmből álló installáció, amelyet Gogol Orr című drámája ihletett. Párhuzamosan mutatja be az orosz Októberi Forradalom és a konstruktivizmus kibontakozását és hanyatlását. Mindez Gogol abszurd humorába csomagolva. Az alkotás zenei aláfestése Sosztakovics Orr opera-adaptációja és Philip Miller dél-afrikai zeneszerző munkája.
Kentridge-dzsel október 4-én személyesen is találkozhatunk, amikor a képzőművész filmes munkáinak a jelentős részét levetítik a Szépművészeti Múzeumban. Színházi munkáit a Trafóban nézhetjük meg, ahol az általa rendezett Woyczek bábelőadás lesz megtekinthető.
William Kentridge
1955-ben született Johannesburgban. Első diplomáját politika és afrikai tudományok szakon szerezte. Saját bőrén tapasztalta meg a 21. század egyik legnehezebb társadalmi-politikai küzdelmét, a dél-afrikai apartheid felbomlását. Később pantomimezést és színházi tanulmányokat folytatott Párizsban. Fiatalon színésznek készült, később beismerte: „Szerencsés voltam, hogy a színházi iskolában kiderült, hogy rossz színész vagyok és lefokoztak művésszé, ennek következtében viszont megtaláltam a békémet.” Ennek ellenére 1991-ig rendezett és játszott is a johannesburgi Junction Avenue Theatre társulatában.
A 80-as évektől TV-filmeket és sorozatokat rendezett. Ez alatt az időszak alatt készítette el első képzőművészeti animációját „Johannesburg, a 2. legnagyszerűbb város Párizs után” címmel. A politikai témák szubjektív tolmácsolása egyszerű kifejezési formákon keresztül Kentridge-t gyorsan Dél-Afrika vezető művészei közé sodorta. Későbbiekben rendezett és tervezett operát, bábelőadást, valamint szülővárosának szobrot is készített. 2009-ben a Time magazin a 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta.
A mozgás művésze
Kentridge munkáiban saját személyes tapasztalatainak szubjektív nézőpontját, kétségeit, érzelmi reakcióit olyan közéleti jelenségekre vetítve mutatja be, amelyeket egyébként a médiából jóval leegyszerűsítettebb formában ismerhetünk. William Kentridge egyik legnagyszerűbb különlegessége az a természetesség és invenció, amivel a filmezést, rajzolást, szobrászatot, animációt és előadó-művészetet összeházasítva képes átalakítani a drasztikus politikai eseményeket megrázó költői allegóriákká.
Munkáinak egyik technikai különlegessége, hogy a digitális képalkotás korában ő továbbra is analóg módszerekkel készíti szénrajzokból felépülő filmjeit. Cégérévé vált az a technika, ahogyan grafikáit és papír kollázsait apró mozgatások egymásutánjában felveszi. Storyboard és forgatókönyv nélkül készíti filmjeit, és egy jelenség megragadására fókuszál, amely a rajzlapon kezd el önálló életet élni. Ezt a képet hagyja kibontakozni, amitől minden egyes filmjét a folyamatos mozgás és változás virtuóz eleganciája hatja át.
Kentridge Budapesten
2011. szeptember 20. – 2011. október 9.
Szépművészeti Múzeum: „Itt se vagyok…” kamara-kiállítás
2011. október 4.
Szépművészeti Múzeum: Múzeumi beszélgetés William Kentridge-dzsel
2011. október 7. és 8.
Trafó Kortárs Művészetek Háza: Woyczek a dél-afrikai The Handspring Puppet Company bábtársulat előadásában
Zsemlye Flóra
