„Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc. ýʃa pur es chomuv uogmuc.” A legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódex is elérhető már a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
A Magyar Elektronikus Könyvtár újabb hét, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött magyar nyelvemléket – köztük a Halotti Beszédet – tett közzé digitálisan.
Pray-kódex
Halotti beszéd és könyörgés
„Latiatuc feleym ʒumtuchel mic vogmuc. ýʃa pur es chomuv uogmuc. Menýi miloʃtben terumteve eleve mív iʃemucut adamut. eʃ odutta vola neki paradiʃumut haʒóá. Eʃ mend paradiʃumben uolov gimilcíctul munda nekí elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilcetvl. Ge mundoa nekí meret nū eneýc. ýsa kí nopun emdul oʒ gimilʃtwl. halalnec halaláál holʒ.”
E nyelvemlékek között van a legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünket, a Halotti Beszédet tartalmazó Pray-kódex (1192–1195), mely több különálló részből még a 13. század folyamán egybekötött kézirat.
A Pray-kódex 1192–1195 között másolt része egy felvidéki bencés kolostorban, talán Boldván vagy Jánosiban jött létre. Valószínűleg több bejegyzés került a kötetbe annak Pozsonyig tartó vándorútja során, a 12. század végén és a 13. század első évtizedeiben. A kézirat 1241-től Pozsonyban volt, ahol egy a 12. század közepén keletkezett ívfüzetet kötöttek az elejére (f. I–IV.).
„Az európai műveltség [12. század végi, M. E.] magyarországi helyzetéről egymagában is szinte teljes képet kínál, egyedülállóan fontos dokumentuma ugyanakkor a speciálisan magyar eredetű magas kultúra jelentkezésének is.” Szendrei Janka fogalmaz így középkori hangjegyes forrásainkat átfogóan elemző monográfiájában.
Gömöry-kódex, Domonkos-kódex, Horvát-kódex
A hét kódex közül három – a Gömöry-kódex, a Domonkos-kódex és a Horvát-kódex – a Nyulak szigeti, Domonkos-rendi apácák kolostorában készült.
Gömöry-kódex
„Kerlek wram Ieʃus aʒ the ʒenth kenodra Halalodra hoġ Bocʒasad megh aʒ en Bÿneÿmeth es mÿnd Aʒoknak kÿketh en Imacʒagomba be fogattam, es kerlek wram Ieʃus aʒ the ʒenth kenodra halalodra hogy ʒeres mÿnketh aʒ the ʒenth malaʒtoddal es wÿlagosÿch mÿnketh es erewʃÿch megh hoġ mÿnden Bÿnwnknek ellene alhassonk…”
A Gömöry-kódex a margitszigeti domonkos apácák számára készült magyar imádságoskönyv, amely a Nyulak szigeti domonkos kolostorban íródott 1516-ban. A kódexet 1821. április 30-án ajándékozta a Széchényi Könyvtárnak Gömöry Károly gyógyszerész, a Szentlélek gyógyszertár egykori tulajdonosa. Sajnos, azt nem tudjuk, hogy ő miként jutott a kézirathoz. A Gömöry-kódexet elsőként Horvát István ismertette részletesebben 1835-ben a Tudományos Gyűjteményben közölt cikksorozatában, amely „A’ Magyar Nyelv régi Maradványairól” címet viseli. Később Volf György a Nyelvemléktár XI. kötetében (1882/1884) adta ki a kódex teljes szövegét. …
A Gömöry-kódex keletkezésének ideje már felfedezésekor ismert volt, hiszen soror Katerina, a szöveg legnagyobb részének másolója pontosan megadja a napját, sőt az óráját is munkája kezdetének: „Ez kÿs kevnÿuet. kezdetem irnom. Vr zẁletetÿnek vtana. z ezer. ẁt zaz. tÿzenhat eztendevbe. zent clara azonÿ napÿan. Atÿank zent domokosnak. oktauaian. het oran” (1516. augusztus 12-én reggel hét órakor).
Domonkos-kódex
„Keʒdetӱk ʒent damankos patrӱarchanak ʒentʃeges elete, kӱ vala predicator ʒerʒetenek fondaloya keʒdevye, es kegelmes atӱa, Kӱnek ʒentʃeges elete kevuetendev, aʒ ev fӱaӱtvl es leanӱtvl, Mert ev naponkent ʃegellӱ aʒ vr iʃtennek elevtte, ev ʒent erdemevel es eʃedeʒeʃevel aʒ ev fӱaӱt es leanӱt.”
A kódex kötése feltehetően a XVIII-XIX. század fordulójáról származik: a papírtáblákat barna, egészbőr kötés fedi, amelynek mérete 210 x 137 mm. A 44 mm vastag gerincen aranybetűs felirat áll: „S, domonkos elete MDXVII” – és arannyal nyomott barokkos díszítés látható. A kézirat anyaga papír, amelynek vízjele nehezen ismerhető fel, mert a fűzésnél helyezkedik el, de több esetben a mérlegforma különböző típusait lehet felfedezni…
Horvát-kódex
„Mert mÿkeppen ʒent gergelÿ doctor mongÿa. Hog aʒ olÿ ember meltat[l] an aʒ adando jokra. Ky halat nem ad aʒ adatot iokrol. Seneca pogan bevlc es vgÿ mond. Jgeen rutʃagos dolog. halat nem adnÿ aʒ jo tetelekrevl. Jnneten vagÿon hog… ʒvʒ maria. mÿnkevnc ʒamlalhattatlan jokat tevt es teʒen. mert valamÿ jonk vagÿon. mÿnd ev mÿatta vagÿon.”
137 levél terjedelmű, magyar nyelvű kézirat.
A Nyulak szigeti domonkos apácakolostorban Ráskai Lea másolta. Két prédikációt és egy novíciáknak szóló útmutatót tartalmaz. A Krisztus megtestesüléséről és Mária haláláról szóló prédikációk forrása Temesvári Pelbárt Stellariuma, a reguláé Augsburgi Dávid Formula novitiorum c. művének első része. Feltehetően a kódexhez volt kötve eredetileg a Krisztina-legenda is.
Vitkovics-kódex
A Vitkovics-kódex (1525) egy 54 levél terjedelmű, magyar nyelvű kézirat.
„Vrnac neuebe keʒdetic vÿh ʒerʒeteʃeknec Regulaia Ӡent pal apaʃtal a Romaiaknac irÿa vala eģ koǹvenec tiʒenketǫd reʒeben aʒ vyh ʒerʒeteʃeknec monduan, Epǫľetec meg, erʒekenʃekteknec vÿh voltaban, hoģ meg biʒoǹnÿhthaʃʃatoc, mù legen iʃtennec io kellemetes es tǫkelletes akaratťa,…”
Igen becses magyar nyelvemlék; kis nyolcadrét alakú, belül hézagos és hátul csonka papiros-kódex, mely elejétől végig egy kéztől származik. Írója, illetőleg másolója valószínűleg klarissza apáca volt. Készülése éve 1525, mely a kódex 103. lapján számokkal van följegyezve.
54 levél terjedelmű, eredetileg a Miskolci töredék is része volt.
Szent Bonaventura Regula novitiorum c. művének fordítása mellett egy hóra-ájtatosságot és egy Krisztus utolsó szavairól szóló imát tartalmaz, ennek párhuzamai a Gömöry-kódexben és a Peer-kódexben olvashatók.
1803-ban Vitkovics Mihály fedezte fel, 1836-ban Jankovich Miklós birtokából került a Nemzeti Múzeumba. Jelzete az OSZK-ban MNY. 10.
Peer-kódex
A Peer-kódex, (16. század első negyede) Szent Elek és Remete Szent Pál legendáin kívül vegyes imádságokat, énekeket tartalmaz.
„Aldoth iʃten:kÿ menden emberth ÿdueʒeÿthenÿ akars ees bÿʒonsagnak esmerethire ÿǫnnÿ ʒenth pal elsǫ remethe mÿkeppen ʒenth Ieronÿmus theʃcen biʒonʃagoth rola kÿ ǫnekÿ elethÿth megh ÿrtha Mÿkoron decius es valerianus ez keth kégietlen chaʃarnak ÿdeiben … egÿptomnak thartomanÿaban … ʒúletek eʒ wilagra eʒ elʃǫ remethe ʒenth pal…”
A kódex eredetileg egy ember személyes használatára, nem pedig kolostori célokra készült. Ezt a méretén kívül a tartalma is bizonyítja. A két legendát változatos tematikájú, hosszabb-rövidebb – a kor latin nyelvű gyűjteményeiből származó – imádságok követik a Szűz Máriáról való imádságfüzérektől kezdve a nyíl és tőr ellen valón át egészen a Döghalálról való imádságig. Ezek részben a babonás népi vallásosság nyomait mutatják, azonban néhány ima antik, görög eredetű, ezeket talizmánként használták.
Az imákban több alkalommal fordul elő a Simon név. Ez az alapja annak a vélekedésnek, hogy a könyvet talán Csepelyi Simon számára készítették, aki birtokadományozója volt a vázsonyi pálosoknak.
A kötetet tartalma, külső jegyei alapján is többen a kiváló scriptoriummal és festőműhellyel rendelkező nagyvázsonyi pálosok munkájának tartották, de az emellett felsorakoztatható bizonyítékok nem elég meggyőzőek ahhoz, hogy ez egyértelműen kijelenthető legyen. A pálos eredet mellett szóló érveket Révai Miklós gyűjtötte össze először: a kötet jellegében (méret, az írás típusa, rendeltetés) besorolható a biztosan pálos Czech-kódex és Festetics-kódex mellé, párhuzamos helyeket is találunk bennük. A Peer-kódex tartalmazza Remete Szent Pál nagylegendáját, mely terjedelmében, részletességében teljesebb az egyéb kódexekben található változatoknál (Érdy-kódex, Debreceni kódex). Horváth Cyrill a keletkezés idejéhez is újabb adatot szolgáltat, amikor felhívja a figyelmet arra, hogy a scriptor megadja Remete Szent Pál sírjának pontos helyét, mely akkor a budai Szent Lőrinc kolostorban volt. Az alapszövegnek eszerint 1526 előtt kellett születnie, mivel ebben az évben dúlták fel a törökök a budai pálos kolostort. A pálos eredet ellen szól viszont a kódexben olvasható Vásárhelyi-kantiléna és a kötetben található kották.
Valószínűsíthető, hogy a könyv jelentős részét kitevő első és második kéz írása és a későbbi részek nem egy időben és nem egy helyt készültek, azaz a könyvben található üres leveleket később írták be.
A kódex kilenc kezének helyesírása különböző, a keverék és a mellékjeles típus a leginkább jellemző.
Simor-kódex
A hetedik digitalizált nyelvemlék, a Simor-kódex (16. század eleje) 7 levélnyi töredék, amely a Szent Ferenc-legenda részleteit tartalmazza magyarul.
„Miert kedeg eʒ frater pacificuβ nem akara ʒertelen bodog at’anknac meg ielǫnteni eʒ ʒentʃegǫs titkot keʒde vele ʒolni tauol’ valo idegǫn ʒocat Es eg’eb ʒobeʒed kǫʒbe monda neki De en ʒeretǫ at’am kerlec tegǫdet hog’ mong’ad meg ennekǫm hog’ mit aleÿtaʒ tenmagadrol, es minec hiʒǫd magad lenni iʃtennec, es embǫrnec elǫtte:…”
1508 körül, magyar nyelvemléktöredék. 7 levél terjedelmű, az óbudai klarisszák számára másolták.
A Szt. Ferenc-legendát tartalmazta, mára egy csonka ívfüzetnyi részlet maradt fenn belőle.
Ugyanaz a kéz írta, mely a Nádor-kódexet és a Nagyszombati kódexet is másolta, s a Debreceni kódexen is dolgozott.
Szövege a Virginia-kódexszel szinte szó szerint egyezik, az utóbbit a még teljes Simor-kódexről másolhatták a domonkos apácák számára.
A kódexet Simor János esztergomi érsek adományozta a 19. sz. közepén a Nemzeti Múzeumnak, jelzete az OSZK-ban MNy. 14.
2014-ben a Bajor Állami Könyvtár, München (Bayerischen Staatsbibliothek) digitalizálta és a Müncheni Digitális Könyvtárban közkinccsé tette az 1466-ban elkészült Müncheni kódexet is.
