Ő az ügyeletes illetékes elvtárs, a Bakter, Ámbár tanár úr és George Pigden. Hisz a szórakoztatás erejében. December 16-án ünnepli hetvenedik születésnapját a rendkívül népszerű Koltai Róbert, Jászai Mari-díjas színész, rendező.
Koltai Róbert Budapesten született 1943. december 16-án. Édesapja sportvezető volt, tőle örökölte a futball iránti rajongást, és mint több interjújában elmondta, a versek, az irodalom szeretetét is. Gyermekkora nagy részét az akkor Sztálinvárosnak nevezett Dunaújvárosban töltötte, s már iskolai éveiben megmutatkozott színjátszó tehetsége, igaz, ekkor még elsősorban tanárparódiáival aratott nagy sikert társai körében. Az elismerés sem váratott sokáig: 12 éves korában Tyihanov Pohárköszöntőjével „Sztálinváros legjobb ifjú szavalója” lett.
Érettségi után a Színművészeti Főiskolára felvételizett, de már az első rostán kihullott. Ez a kudarc némileg kedvét szegte, s hátat fordítva a művészeteknek, két évig kereskedelemtechnikai tanulmányokat folytatott, ám hamar rájött, nem ez az ő világa. Ismét felvételizett a Színművészetire, ezúttal sikerrel, 1964 és 1968 között a Főiskola hallgatója volt. Első nagy sikerét a vizsgaelőadáson, Harold Pinter A gondnok című darabjában aratta.
A diploma megszerzése után a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, s itt játszott – hosszabb-rövidebb kitérőkkel – egészen 1993-ig. Művészi pályafutásának fontos állomása volt a Kaposváron töltött idő, hiszen olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt mint Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Ascher Tamás, s olyan színésztársai voltak mint Jordán Tamás, Lázár Kati, Lukáts Andor, Csákányi Eszter, Máté Gábor, Pogány Judit.
1970-ben Pécsre szerződött, majd két év múlva visszatért Kaposvárra. Innen 1978-ban ment el ismét, ezúttal a budapesti Nemzeti Színház társulatának tagja lett. Két év után ismét egy hosszabb kaposvári időszak következett, s 1993-ban végleg eljött a színháztól, s a veszprémi Petőfi Sándor Színházhoz szerződött.
Felsorolni is nehéz, hogy hány színdarabban és hány szerepben láthatta őt a közönség eddigi pályája során. Komoly és kevésbé komoly, sőt könnyed darabokban egyaránt sikerrel szerepelt, sajátos humora a kabaré műfajában is jól érvényesült.
Emlékezetes alakítást nyújtott Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Jourdain (Moliere: Az úrhatnám polgár), Estragon (Beckett: Godot-ra várva), Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi), Polgármester (Gogol: A revizor), Podszekálnyikov (Erdman: Az öngyilkos), Szorin (Csehov: Sirály), Villy Loman (Miller: Az ügynök halála), George Pigden (Cooney: A miniszter félrelép), Francois (Veber: Balfácánt vacsorára), Vonó Ignác (Fejes Endre művében) és az őrnagy (Hervé: Nebátsvirág) szerepében. 2003 októberében az operett színpadán is kamatoztatta sokoldalú tehetségét, vendégként eljátszotta Sir Basil szerepét a klasszikus Lehár-operettben, a Luxemburg grófjában.
A tehetséges, a humoros, ironikus mozzanatok iránt fogékony ifjú színészre még kaposvári színész korában felfigyelt a filmszakma, s 1974-től filmezik is: Bástyasétány 74, A kenguru, Pókfoci, A trombitás, Kabala, Szívzűr, Panelkapcsolat, Egészséges erotika, Gyerekrablás a Palánk utcában, A nagy generáció, Tutajosok – néhány cím a filmográfiából.
1992-ben debütált filmrendezőként, ekkor készült el a mind itthon, mind külföldön igen nagy sikert aratott Sose halunk meg című filmje, melyet 1994-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjért is neveztek. 1994-ben mutatta be a Magyar Televízió a Patika című filmsorozatát, majd 1995-ben készült el Szamba című filmje, melyet mérsékeltebb sikerrel játszottak, mint a Sose halunk meg-et.
1997-ben ismét rendezőként mutatkozott be, ezúttal a József Attila Színházban nagy sikerrel játszott A miniszter félrelép című darabból készített filmet, melynek producere Andy Vajna volt. 1998-ban Vámos Miklós Ámbár tanár úr című novellájából készítette el azonos című filmjét, majd ezt követte a régi nagy sikerfilm, a Hyppolit felújítása, mai környezetben való rendezése. 2001-ben jelentkezett a Csocsó, avagy éljen május elseje című filmmel, melyben saját sztálinvárosi gyermekkorából idéz mozzanatokat szatirikus-ironikus köntösben. A méltán népszerű színész-rendező 2002 szeptemberében újabb feladatot kapott, a József Attila Színház művészeti igazgatója lett, azóta is vendégszínészként dolgozik a színháznál.
A nyáron debütált Starfactory című produkció után nemrég a Móricz Zsigmond Naplója alapján készített Napló-szilánkokkal állt a színész a Nagymező utcai teátrum közönsége elé. Koltai Róbert legújabb előadása a szintén Móricz-átirat Jelenetek 2 házasságból című produkció lesz, amelyben rendezőként és szereplőként is közreműködik.
Eddigi tevékenységét több díjjal és elismeréssel is jutalmazták: 1976-ban Jászai Mari-díjat, 1997-ben Déri János-díjat, majd 1998-ban Karinthy Frigyes-gyűrűt kapott, 1985-ben érdemes művész lett.
Koltai Róbert 1971-ben vette feleségül a szintén szakmabeli, Pogány Judit színésznőt, akitől 2006 óta külön él. Egy fiuk van, aki – nem követve szülei példáját – „civil” pályát választott.
