„Mert az ember vágyai, ha elég sokáig kitart mellettük, idővel teljesülhetnek” – vallja Koltai Róbert, a 80 éve, 1943. december 16-án született Jászai Mari-díjas magyar színművész, filmrendező, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Koltai Róbert 1943. december 16-án Budapesten született, de az akkor Sztálinvárosnak nevezett Dunaújvárosban nőtt fel, amelynek később díszpolgára is lett. Iskoláskorában több versmondóversenyeken indult, tizenkét évesen kiérdemelte a Sztálinváros legjobb ifjú szavalója címet. Miután családja visszaköltözött Budapestre, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, azonban Színház- és Filmművészeti Főiskolára csak második felvételije lett sikeres.
1968-ban szerzett diplomát, többek között Esztergályos Cecília, Molnár Piroska és Harsányi Gábor is osztálytársai voltak.
Tanulmányai befejeztével a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött, melynek egészen 1993-ig tagja volt, bár néhány évet a pécsi Nemzeti Színházban, illetve a budapesti Nemzeti Színházban is eltöltött.
Kaposvári évei alatt olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Ascher Tamás, és olyan színésztársai voltak, mint felesége, Pogány Judit, Jordán Tamás, Lázár Kati, Lukáts Andor, Csákányi Eszter és Máté Gábor. A kaposvári évek után egy évadot a veszprémi Petőfi Színházban töltött, 1995-től a József Attila Színház vendégművésze, 2002-től 2005-ig művészeti vezetője volt.
Több mint két évtizeden át az ország egyik legfoglalkoztatottabb színházi színésze volt, aki mind drámai, mind komikus szerepekben remekelt.
Emlékezetes alakítást nyújtott mint Shylock (Shakespeare: A velencei kalmár), Zuboly (Shakespeare: Szentivánéji álom) és Orgon (Moliere: Tartuffe). További híres szerepei Estragon (Beckett: Godot-ra várva), Szellemfi (Szigligeti: Liliomfi), Polgármester (Gogol: A revizor), Szorin (Csehov: Sirály), Villy Loman (Miller: Az ügynök halála), George Pigden (Cooney: A miniszter félrelép), Vonó Ignác (Fejes Endre művében), Abram (Slobodzianek: A mi osztályunk).
A hajnali részegség című darabban Karinthy Frigyest alakította, Nyáry Krisztián Így szerettek ők felolvasószínház-sorozatában pedig Móricz Zsigmondot. Móricz 1924-25-ös naplójából állította össze 2013-ban a Napló-szilánkok című önálló estjét, majd egy évvel később az író két egyfelvonásosát vitt színre Jelenetek 2 házasságból címmel, amelyben rendezőként és szereplőként is közreműködött.
A nagyközönség igazán filmes alakításai nyomán ismerte és szerette meg.
Már fiatal kaposvári színész korában megjelent a filmvásznon és a televíziós képernyőkön, olyan alkotásokban szerepelt, mint a Pókfoci, a Csók, anyu, a Gyermekrablás a Palánk utcában, a Szívzűr. a Panelkapcsolat, a Csapd le csacsi!, vagy a Hyppolit (a harmincas évek sikeres komédiájának új változata). Az Indul a bakterház című 1980-as tévés produkció igazi kultuszfilmmé vált az elmúlt évtizedekben, a film bővelkedik ikonikus jelenetekben – például amikor Olvasztó Imre véletlenül gombóccal dobta meg Koltai Róbertet.
Filmrendezőként is sikeres, az általa rendezett alkotásokban gyakran maga is szerepel; olyan drámai és komikus elemeket is felvonultató történeteket mesél el, melyeket személyesen is megélt.
Általában a peches, naiv, azonban szerethető és jószándékú kisembert formálja meg filmjeiben.
„Igenis nagyon sok ember fellélegzett, amikor mint Illetékes kimondtam azokat a dolgokat, amelyeket más nem mert kimondani. És még azt is mondom, hogy egyáltalán nem tartom magam ezért bátornak, csak nem tehettem mást. Nem engedte a szerep!”
Első, rendkívül sikeres produkciója rendezőként a Sose halunk meg volt 1993-ban, a minden problémát megoldó, szenvedélyes vállfaárus, Gyuszi bácsi alakja tovább növelte népszerűségét, a film jó fogadtatásához hozzájárult a benne felhangzó Dés László-dal, a Nagy utazás is. Ezt követte a Patika című tévésorozat, a Szamba, a Kern Andrással közösen jegyzett A miniszter félrelép, az Ámbár tanár úr, a Hippolyt, majd az ötvenes években játszódó, saját gyermekkori élményein alapuló Csocsó, avagy éljen május 1-je! című szatíra, az 1956-os forradalom alatt egy cirkuszi bohóc ikerpár történetét elmesélő vígjáték, a Világszám!, a Megy a gőzös és a Magic Boys. A kabarék népszerű szereplője is, leghíresebb alakítása talán a rögtönzési tehetségét kihasználva általa megteremtett Illetékes elvtárs figurája.
Pályafutását 1976-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1985-ben érdemes művész lett, többször elnyerte a filmkritikusok díját, 1988-ban a Színházi Fesztiválon a legjobb színészi alakítás díját ítélték neki, 1987-ben SZOT-díjat, 1997-ben Déri János-díjat, 1998-ban Karinthy-gyűrűt, 2005-ben Aranycsirke díjat kapott.
Sokoldalú művészi munkásságáért 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át. 2020-ban további elismerésekben részesült: megkapta a Madách- és az Adolph Zukor-díjakat, illetve a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjává választották. 2022-ben Bujtor István Életműdíjjal tüntették ki.
Hetvenötödik születésnapjára a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg humorral, öniróniával megírt könyve, a Sose halok meg? – Az első 75. 2023-ban került a könyvesboltokba a Koltai 80 – Filmeskönyv, amelyben többek között Bunyik Béla producer, Vámos Miklós író és Darvas Ferenc zeneszerző visszaemlékezései is olvashatók.
Sose halok meg? – Az első 75 című kötetében így vall: „Színművészeti Főiskolás koromban nyaranta eljártam dolgozni, mert kellett a pénz, és színházba játszani nem hívott a kutya se, ezért az egyik nyáron az üvegesekhez álltam be cipekedni. Ők persze nem hitték el, hogy színésznek készülök. Vittük a nagy táblákat ide-oda, de ha emelni kellett, az erős és tapasztalt segédmunkások mellett én labdába sem rúghattam. Gúnyoltak is eleget: A Művész Úr! Na, majd én megmutatom! – gondoltam, és amikor a Mester utcai Közgáz előtt állt meg az autó – ahová anyukám járt egykor, és ő jutott az eszembe –, én is a kocsi végébe álltam. Kezembe adták a hatalmas üveglapokat, és én meggörnyedve elindultam a járókelők között az ajtó felé. Néhány lépés után azonban kioldódott a madzag, ami a két számmal nagyobb munkásnadrágomat tartotta, és a gatya csúszni kezdett lefelé. Megállt a forgalom. A járókelők röhögése még ma is a fülembe cseng…
Azóta is gyakran érzem magam így az életben, a színpadon vagy a kabaréban: mindkét kezemmel fogom a nehéz üvegtáblákat, vigyázok, hogy el ne törjenek, miközben a gatyám lassan a bokámra csúszik, és kilátszik az ülepem.”
Koltai Róbert nyolcvanévesen is dolgozik: várhatóan a jövő évben mutatják be a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjátékot, melyben többek között Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó és Stefanovics Angéla társaságában szerepel, a júliusi Pécsi Nyári Színház fesztiválon pedig rendezésében mutatták be a Maga lesz a férjem című vígjátékot.
