A magyar festészetben a tradíció fellelhetően, a kínai festészetben pedig időtlenül van jelen.
Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei címmel nyílt több mint száz festményt és szobrot felvonultató kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
Részletek a kiállítás katalógusából:
„Xu Beihong 1895-ben született, máig Kína legnagyobb hatású képzőművésze, elismert művészeti oktató, a modern Kína művészetének úttörő egyénisége. A hagyományos kínai festészet, az olajfestészet és a vázlat terén is egyaránt maradandót és kiemelkedőt alkotott. Xu Beihong meghatározó szerepet játszott a kínai művészet modernizációjának folyamatában.
Több mint 90 évvel ezelőtt a fiatal Xu Beihong Európába indult tanulmányútra. Külföldi tartózkodása során mélyrehatóan megismerkedett a nyugati társadalmak értékrendjével és művészeti látásmódjával. Merőben új ismereteket szerzett a művészet társadalmi szerepére és a művészeti alkotások értékelésére vonatkozólag. Mindezeknek köszönhetően kedvelt irányzata, a realista festészet terén járulhatott hozzá kiemelkedő módon a modern kínai szépművészet fejlődéséhez. Ezek a hatások és tapasztalatok a művészek következő generációit is inspirálták. Xu Beihong tanítványai maguk is átvették a kínai és nyugati alkotói technikák ötvözésének módjait, a festészeten keresztül új életet lehelve a kínai képzőművészet és művészeti oktatás világába.
Ma, 90 év elteltével a Xu Beihong örökségét ápoló és népszerűsítő Xu Beihong Művészeti Bizottság szimbolikusan újra a mester egykori útjának bejárását tervezi, az első európai Xu Beihong-kiállítás megrendezésével. Xu Beihong a japán megszállás alatt készült képei közül a legnevesebbek a Vágtató ló és a Macska láthatóak a kiállításon. Ezen kívül láthatóak lesznek tanítványai képei közül Duan Weijun Fehér szilvavirág, a Huashan-hegy, Li Qi Zhou Enlai portréja, Wang Qingfang Nyúl, a hosszú élet jelképe, Dai Ze Potala palota, Yang Xianrang Zhouenlai emlékére, Zhuo Guojin Bazsarózsa című alkotása, illetve összesen több mint 30 alkotó 60 festménye.
2016 júliusában a Xu Beihong Művészeti Bizottság képviselői Európa több országában végeztek felméréseket. Magyarországon a Sino-Európai Alapítvány közbenjárásával és a Magyar Képzőművészeti Egyetem segítségével ismerkedtek meg a helyi művészeti és kulturális élet viszonyaival.
(…)
A 21. századi Magyar Képzőművészeti Egyetem a kor igényeinek megfelelően több új szakkal – restaurátor, látványtervező, intermédia és képzőművészet-elmélet – kibővülve, valamint a kortárs művészeti elvárásoknak megfelelő oktatási programokkal valósítja meg az intézmény 19. század végén felvállalt küldetését: a leendő képzőművészek oktatását. A Székely Bertalan által bevezetett Festészeti bonctan nevű tantárgy átalakulva, Művészeti Anatómia, Rajz és Geometria néven él tovább és a Képzőművészeti Egyetem oktatásának egyik fontos eleme. A tanszéket König Frigyes vezeti. A Grafika Tanszéken belül manapság már két szakirány található: a tervezőgrafika szakos hallgatók oktatását Felsmann Tamás irányítja, míg a képgrafika szakirány felelőse Szurcsik József. A művészettörténet pedig jelenleg is a művésznövendékek elméleti képzésének leglényegesebb stúdiumát, a művészetben való tájékozódás és ismeretszerzés bázisát alkotja, Sturcz János a tanszék vezetője.
Kiállításunkon az iskola mára klasszikusként tisztelt korábbi mestereit és tanítványait hat alkotó – Csók István, Nagy Sándor, Székely Bertalan, Szőnyi István, Varga Nándor Lajos, Vida Árpád – munkáival idézzük fel, mindegyik művet az MKE Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjteménye őrzi.
Az egyetem mestertanárainak szerepe ma is kulcsfontosságú: az ő személyiségük, a régi klasszikusokhoz és a jelen művészetéhez való kapcsolatuk, világlátásuk és technikai ismereteik akár generációkon keresztül is mintaértékűek lehetnek. A kiállításon közülük nyolcan mutatkoznak be két-két festészeti, illetve szobrászati alkotásukkal: Gaál József, Gálhidy Péter, Kósa János, König Frigyes, Menasági Péter, Radák Eszter, Sallai Géza és Szurcsik József.”
Az elmúlt években számos téren élénkült meg a kínai-magyar kulturális együttműködés, ennek keretében sok kulturális esemény valósult meg – emlékeztetett a tárlat csütörtöki megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter hozzáfűzte: a szoros kulturális kapcsolatok, amelyek az egyre élénkülő gazdasági együttműködést kísérik, nem régiek, de annál élénkebbek. Ez a fejlődés a magyar kormány keleti nyitásának eredménye, amely az Egy övezet, egy út együttműködéshez is kapcsolódik – emelte ki. Az államtitkár elmondása szerint Kína több ezer éves kultúrája, mély filozófián alapuló dekoratív művészete mindig izgalmas volt a magyarok számára, akik ma már szívesen tanulják a kínai nyelvet is. Kína is szívesen fedezi fel a magyar művészetet, mint tették ezt nemrég Munkácsy festészetével vagy a Magyar Nemzeti Múzeum országukban bemutatott kincseivel – idézte fel Hoppál Péter.
Tuan Csielung, Kína magyarországi nagykövete emlékeztetett arra, hogy a tárlat központi alakja, Hszü Pejhung fiatalon Európában tanult és az európai művészet esszenciáját hazavitte magával Kínával, ötvözve azokat a helyi művészeti tradíciókkal; különleges stílusa nagy hatással volt az őt követő generációkra. Mint hozzátette, a kínai-magyar kapcsolatok a történelemben soha nem látott módon virágoznak, ami kiterjed a kulturális együttműködésre is.
Kína miniszterelnöke nemrég látogatást tett Budapesten, ahol találkozott tizenhat kelet- és közép-európai ország kormányfőivel, köztük Orbán Viktorral, így új lendületet adva a kínai-magyar együttműködésnek – idézte fel Tuan Csielung. Liao Hunghua, a Hszü Pejhung Művészeti Bizottság főtitkára elmondta, hogy Hszü Pejhung 1933-34-ben maga is szervezett egy nagyszabású, több mint háromszáz alkotó munkáiból álló kiállítást, amelyet Európa öt nagyvárosába is elhozott.
A tárlat szervesen illeszkedik a nemzeti könyvtár azon törekvéséhez, hogy olyan közösségi térré váljon, amely képes a tudás átadását ösztönözni – hangsúlyozta Tüske László, az OSZK főigazgatója.
A magyar festészetben a tradíció fellelhetően, a kínai festészetben pedig időtlenül van jelen. Az a törekvés azonban mindkettőben jelen van, hogy a tudást átadják a következő generációnak – emlékeztetett Csanádi Judit, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora.
A Sino-Európai Alapítvány, az MKE és az OSZK szervezésében, a Magyar Nemzeti Galéria támogatásával létrejött, több mint száz festményt és szobrot felvonultató tárlat nemcsak a magyar és a kínai alkotók és alkotások között von párhuzamot, hanem a mester és tanítványa viszonyának a két eltérő kultúrában betöltött szerepe között is.
A kiállításban a modern kínai festészet atyjaként számon tartott Hszü Pejhung és az általa teremtett iskola műremekei mellett az ugyanazon nemzedékekhez tartozó magyar alkotók, mások mellett Székely Bertalan, Csók István, Szőnyi István, Menasági Péter, Kőnig Frigyes és Szurcsik József munkái láthatók 2018. január 12-ig.
Fotók: OSZK
