Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Lázár Ervin tündérálmai című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Lázár Ervin tündérálmai

Szerző: / 2012. május 5. szombat / Kultúra, Irodalom   

A hétfejű tündér, Berzsián, Dideki, Dömdödöm, Mikkamakka, Ló Szerafin, Szegény Dzsoni és Árnika és számos más, méltán népszerű mese és mesealak megálmodója, Lázár Ervin Kossuth-díjas író ma lenne 76 éves.

Lázár Ervin 1936. május 5-én született Budapesten született, a Tolna megyei Alsórácegrespusztán lakott családjával 1938 és 1951 között lakott. Szekszárdon érettségizett, majd az ELTE bölcsészkarán, újságíró szakon tanult, később magyartanári diplomát szerzett. 1956-ban Nyíregyházára, majd néhány vargabetű után Pécsre került, s az 1959-ben megindult Esti Pécsi Napló című lap munkatársa lett. Közben írásai jelentek meg a Dunántúli Naplóban is, s egy ideig a Jelenkor szerkesztője volt.

Első meseregényét, A kisfiú meg az oroszlánok című könyvet a Móra Könyvkiadó jelentette meg 1964-ben, s néhány évvel később nagy sikerű tévéfilm is készült a Bruckner Szigfrid nevű oroszlán és egy kisfiú különös barátságának történetéből. 1965-ben az Élet és Irodalomhoz került tördelőszerkesztőnek, 1971-ig volt a lap munkatársa, ezt követően szabadfoglalkozású író lett. Első novelláskötetét Csonka csütörtök címmel a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg. Ettől kezdve felváltva írt meséket és felnőtteknek szóló novellákat, valamint hang- és bábjátékokat.

1973-ban jelent meg a Buddha szomorú című novellás, valamint A hétfejű tündér című mesekötete. 1979-ben látott napvilágot egyik legnépszerűbb műve, a Berzsián és Dideki, amelyben a főhősök nevét Fruzsina leányától „kölcsönözte”, e meseregényéért 1982-ben Andersen-diplomával tüntették ki. Ugyancsak nagy sikert aratott A Négyszögletű Kerek Erdő című kötete, amelynek ötletes nevű szereplőiben a felnőtt olvasók könnyen ráismerhettek bizonyos embertípusokra, a különböző helyzetekben megnyilvánuló emberi magatartásformákra. A könyv 1986-ban megkapta az Év Könyve jutalmat, amelyet 1989-ben, majd 1996-ban a Bab Berci kalandjai és a Csillagmajor című kötetek is elnyertek.

A Franka cirkusz címmel 1990-ben jelent meg hangjátékainak gyűjteményes kiadása. Lovak, kutyák, madarak és A manógyár című kötetei elnyerték az Év Gyermekkönyve kitüntetést. Szegény Dzsoni és Árnika című meséjéből mozifilm is készült, s a Csillagmajor című novelláskötet három elbeszélése alapján készült A porcelánbaba című film. Bogármese címmel Zsófi lányával közösen írt mesekönyvük is megjelent. Budapesten halt meg 2006. december 22-én.

Lázár Ervin: A hétfejű tündér
Mese – reggelre
Hajnalodott.
– Talpra, senkiháziak! Hasatokra süt a nap. Gyerünk dolgozni, vár a jó, frissítő munka, a csákány, az ásó, a lapát nyele, pattogjatok, álomszuszékok! – rikoltotta az Egyalvó.
– Bizony, azonnal keljetek fel! Mit gondoltok, lustálkodásból is megéltek? – kiabált a Kétalvó.
– Nosza, ki a jó meleg ágyacskából! – mondta a Háromalvó.
– Ajaj, lassacskán föl kéne kelni – ásított a Négyalvó.
– Miért nem hagyjátok az embert aludni? – méltatlankodott az Ötalvó.
– Még alszom – mormogta a Hatalvó.
A Hétalvó nem szólt semmit. Aludt.
Aztán persze fölkeltek mind a heten.