Keleties, színes ornamentikájú, mégis fegyelmezett szerkezetű épületeket álmodott meg. Magyaros formavilágának jellegzetes példája az Iparművészeti Múzeum. Lechner Ödön építész, a szecesszió képviselője 100 éve halt meg.
Lechner Ödön építész, a szecesszió képviselője 100 éve, 1914. június 10-én halt meg. 1845. augusztus 27-én született Pesten. Jómódú polgárcsaládból származott, ügyvéd apjának téglagyára is volt, így korán megismerkedett az építőanyagokkal. 1865-től a József Ipartanodában (a későbbi Műegyetemen) Skalnitzky Antal tanítványa volt, majd a berlini építészeti akadémián képezte magát. Itt lett a klasszicizmus híve, Pártos Gyulával és Hauszmann Alajossal is itt került közelebbi kapcsolatba. 1868-ban társult Pártossal, akivel 1897-ig dolgoztak együtt.
1875 és 1878 között Clément Parent párizsi irodájának munkatársaként reneszánsz kastélyok helyreállításán dolgozott, ezt követően egy időre a francia reneszánsz elkötelezett híve lett. Huszka József művészettörténész hatására az indiai és perzsa díszítőművészetet is tanulmányozta, a távol-keleti elemek felhasználásával egy jellegzetes magyar stílust fejlesztett ki.
Hazatérése után Pártossal több pályázaton nyertek: a szegedi Városházát (1883), a budapesti Drexler-palotát (1886, MÁV Nyugdíjintézet, később Állami Balett Intézet) és több pesti bérházat is építettek eklektikus stílusban. 1889-ben Angliában tett tanulmányutat a nagyiparos Zsolnay Vilmos keramikussal. Barátságuk és ottani tapasztalatai (a Kensington Múzeum kerámiagyűjteménye, vidéki kastélyok bejárása, a koloniális stílus megismerése) tovább finomították egyéni kifejezésmódját.
Keleties, színes ornamentikájú, mégis fegyelmezett szerkezetű épületeket álmodott meg. Magyaros formavilágának jellegzetes példája az Iparművészeti Múzeum (1896, Pártossal), a kecskeméti Városháza (1897, Pártossal), a Postatakarékpénztár (1901, Baumgarten Sándorral) Hold utcai épülete, illetve az egyedül tervezett Magyar Állami Földtani Intézet (1899) épülettömbje.
„A cigánykirály palotájának nevezte el ezt a épületet 1896-ban Tóth Béla. Gúnyból beszélt így, s később Lechner maga is kissé ázsiainak tekintette e palota némely részét. A kritikus azóta megtért s Lechner hő ünneplőinek sorába állt. Lechner pedig ezen az épületen tanult legtöbbet.” Bár mesteriskoláját nem engedélyezték, az Iparművészeti Múzeumot a cigánykirály palotájának csúfolták, hatása továbbterjedt, a stílus elfogadott lett.
Az önálló magyar építészeti stílus megteremtőjeként számos követője akadt, a fiatal építésznemzedék (Árkay Aladár, Bálint Zoltán, Györgyi Dénes, Jakab Dezső, Jámbor Lajos, Jánszky Béla, Komor Marcell, Lajta Béla, Maróti Géza, Medgyaszay István, Sebestyén Artúr, Zrumetzky Dezső) seregestül vette körül, követve építészeti elveit. Élete utolsó évtizedében fő alkotása a pozsonyi Katolikus Főgimnázium és a mellette álló Kék templom, Erzsébet királyné emléktemploma (1913) volt.
Szecessziójának fő jegyei a pécsi Zsolnay-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Áttekinthető épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával, anyaghasználati és szerkezeti újításaival a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselője. A magyar népművészet formavilágát a magas építészet szférájába emelte, elveit írásaiban is kifejtette. Budapesten halt meg. Szobra az Iparművészeti Múzeum előtt áll (Farkas Béla-Kende Ferenc, 1936). 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el a magyar építészetet megújító munkáját.
Június 10. a szecesszió világnapja
Az Iparművészeti Múzeum második alkalommal vett részt a szecesszió világnapja rendezvénysorozatában szombaton: az érdeklődők város- és épületnéző sétákon, tárlatvezetéseken és tudományos előadásokon vehetnek részt.
A magyar kezdeményezésű szecesszió világnapja a katalán Antonio Gaudí és Lechner Ödön építészek halálának napjához (június 10.) kapcsolódik, utóbbinak idén van a századik évfordulója. Ennek alkalmából az Iparművészeti Múzeum az európai Partage Plus projekttel és a Szecessziós Magazinnal együttműködve ismét gazdag programokkal és ritka látnivalókkal várja az érdeklődőket.
Fotó: MEK/OSZK, Wikimédia, Képguru, Cultura.hu
