„Mindig is sejtettem, a prózához, miként a lírához (talán az esszéhez is) az egyéniség teljes bevetése kell. Az egyéniségé, amely többet észlel, másként gondolkozik.” Lengyel Balázs Széchenyi-díjas műkritikus, író, Nemes Nagy Ágnes férje 105 éve, 1918. augusztus 21-én született.
„A mi lelki alkatunknak az a baja, hogy mint a csecsemők, mindig valami jót, jót és jót szeretnének. Borzasztó telhetetlen az ember. Már gyanakszom, hogy a barátait is azért tartja, hogy valami jót adjanak neki.” (Nemes Nagy Ágnes – Lengyel Balázs – Polcz Alaine – Mészöly Miklós: Szorongatott idill)
Lengyel Balázs 1918. augusztus 21-én született Budapesten, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végezte. 1937-ben joghallgatóként belépett az Egyetemi Körbe, az ebből alakult Márciusi Front munkájában is részt vett, kiáltványának felelős szerkesztője volt.
Nemes Nagy Ágnessel 1944-ben kötött házasságot, az írónő ezután hivatalos iratokban dr. Lengyel Balázsné néven tűnt fel. Házasságuk 1958-ig tartott, de kettőjük barátsága, szellemi- és munkakapcsolata ezután még évekig fennmaradt. 1946-tól két évig a feleségével alapított Újhold című folyóirat alapító szerkesztője volt, 1947-ben ösztöndíjjal Rómába és Párizsba utazhatott.
Első kötete A mai magyar líra címmel 1948-ban jelent meg. Ebben az évben őt is és az Újholdat is sok támadás érte a hivatalos irodalompolitika részéről. 1950-től önálló kötetei nem jelenhettek meg, csak ifjúsági könyveket írt. 1957 elején letartóztatták, de semmilyen politikai tevékenységet nem tudtak rábizonyítani.
„Pedig kell a hit. Nem is lehet anélkül élni, hogy az ember ne bíznék valamiben, kis dolgokban akár, ha nagyra nem telik.” (Lengyel Balázs: A szebeni fiúk)
A hatvanas évektől, a politikai nyomás csökkenésével, újból állást kaphatott, először a Corvina, később pedig a Móra Kiadóban, ahol majdnem két évtizeden át dolgozott felelős szerkesztőként. Megjelenhettek kritikái is, bár második tanulmánykötetére egészen 1972-ig kellett várni.
1986 és 1991 között az Újhold Évkönyvek társszerkesztője, 1976-tól 1990-ig a Diákkönyvtár sorozatszerkesztője. 1989 és 1993 között az Írószövetség elnökségi tagja. Munkáját számos kitüntetéssel, többek között 1981-ben József Attila-díjjal, 1995-ben Széchenyi-díjjal ismerték el, 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetés polgári tagozatát.
„Mert végül is ő szeretett erényesebben, etikusabban. De a mindennapok engem őröltek fel. Ha reggel kávézva beszélgettünk, ragyogó elmefuttatásokat, esszéket rögtönzött. (De szomorú, hogy nem volt még magnó!) S gyakran nem tudtam eközben, hogy ő mondott-e valamit, amit én természetesen kisajátítottam, vagy beszélgetésünk közben valóban nekem jutott eszembe valami találó gondolat. Tréfásan gyakran mondta, hogy ösztönös szellemi tolvaj vagyok. Ő is magáénak tekintett viszont olykor ezt-azt, ami biztosan az enyém volt, még boldogult úrfi koromból. Mert mohó volt ő is, döbbenetes csúsztatással, naiv hittel, bár nem restellem megvallani, kettőnk között ő volt a szellemi nagytőkés, aki ugyanakkor könnyű szívvel, félkézzel adok.” (Lengyel Balázs: Két Róma)
Lengyel Balázs 1958-ban elvált Nemes Nagy Ágnestől miután az ávósok 1957-ben egy házkutatás és motozás során megtalálták Lengyel zakójába varrva egy szép, fiatal erdélyi színésznő szerelmes levelét. A házasságtörés okozta csalódás ellenére a válás után is szoros kapcsolatot tartottak fenn. 1971-ben újra megnősült, Kerek Veronika élete végéig a társa maradt.
Nemes Nagy Ágnes halála után, Lengyel Balázs gondozásában jelentek meg volt felesége addig publikálatlan barna, szürke és fehér notesz versei, töredékei bátor, önleleplező írói vallomásai.
Lengyel Balázs A szebeni fiúk című, az 1848-as forradalom idején játszódó regényéből a Magyar Televízió mozi- és tévéfilmváltozatot is készít. A mozifilm 2008 márciusára készül el, a tévéfilmet várhatóan jövő ősszel mutatják be.
