„Hiszen az esszéíró se ír másért, mint a lírikus vagy a prózaíró; azért ír, hogy jobban értsük a világot és több gyönyörűséget találjunk benne.” 100 éve született Lengyel Balázs Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esszéista, a Corvina és a Móra egykori felelős szerkesztője.
Lengyel Balázs, aki többek közt az Újhold alapítója, a Diákkönyvtár sorozatszerkesztője, a Corvina és a Móra egykori felelős szerkesztője volt, és számos esszéje, műfordítása, kritikája, lírai kötete jelent meg 1918. augusztus 21-én született Budapesten, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végezte.1937-ben joghallgatóként belépett az Egyetemi Körbe, az ebből alakult Márciusi Front munkájában is részt vett, kiáltványának felelős szerkesztője volt.
A magyar avantgárd legjelesebb alakjával, Kassák Lajossal Lengyel Balázs foglalkozott legtöbbet. „A mai ízléskánonok harcában is meglehetősen nagy szükség volna effajta befogadói készségre és nyitottságra”.
Nemes Nagy Ágnessel (1922-1991) két év udvarlás után, 1944-ben kötött házasságot, az írónő ezután hivatalos iratokban Dr. Lengyel Balázsné néven tűnt fel. 1944 októberében alakulatát elhagyta, Budapestre utazott, s bár maga is üldözött katonaszökevény volt, mások – Halász Gábor, Sárközi György, Szerb Antal – megmentésén fáradozott feleségével, Nemes Nagy Ágnes költővel. Hamis papírokat szerzett Radnóti Miklósnak is, aki azonban elutasította e gesztust 1944. március 20-án, a megszállás másnapján. A Két Róma című kötetében így emlékezett vissza erre az időszakra:
„Nem mondom tovább, hogy Ágnes milyen bátor volt, hogy nélküle sohasem tudtam volna később katonaszökevényként, hamis papírokkal élni, a budapesti ostromot kiállni. Hogy ő képes volt, két napon keresztül vonattetőn, oroszok között, akik korántsem voltak a női nemmel szívbajosak, végigutazni értem a fogolytáborba, Debrecenbe.”
1945 januárjában, a főváros bevétele után orosz katonák a nyílt utcán elfogták és Gödöllőre vitték. Házassága 1958-ig tartott, de kettőjük szoros barátsága, szellemi- és munkakapcsolata ezután a költőnő haláláig fennmaradt. 1946-tól két évig a feleségével alapított Újhold című folyóirat alapító szerkesztője volt, 1947-ben ösztöndíjjal feleségével Rómába és Párizsba utazhatott.
Első kötete A mai magyar líra címmel 1948-ban jelent meg. Lengyel Balázs így fogalmazott meg kötetéről:
„Ez a könyv elsősorban nem a beavatottak zárt körének, nem is az íróknak készült. Nem azoknak, akik mindennapi munkájukkal élik, hanem akik napi munkájuk után, pihenő idejükben szeretik és olvassák a magyar költőket. A modern magyar líráról nemcsak saját gondolataimat mondtam el, hanem igyekeztem népszerűen összefoglalni mindazt, ami az irodalomban róla él. Könyvem, – azt remélem – a magyar líra olyan arcképe, amely nagyjából az irodalmi köztudatot tükrözi vissza. Igyekeztem egységes szemléletre felfűzve felhasználni mindazt a tudósító eredményt, amely tanulmányokban, esszékben vagy irodalomtörténetekben már megjelent.”
Első kötete megjelenésének évében, 1948-ban őt is és az Újholdat is sok támadás érte a hivatalos irodalompolitika részéről. Mint sok kortársának, 1950-től önálló kötetei nem jelenhettek meg, fordításokból, szerkesztésekből élt és csak ifjúsági könyveket írt. 1957 elején letartóztatták, de semmilyen politikai tevékenységet nem tudtak rábizonyítani.
„S a nap, a jövőt készítő, érlelő tavaszi nap édes melegét úgy ontotta rájuk, mintha mézpermetet hullatna. Káprázásig tele lett vele a világ. Vibrált, csillogott a levegő, a vén kövekben a csillám, a tornyokon az ólom.” (Lengyel Balázs: A szebeni fiúk)
1971 áprilisában ismét megnősült, második felesége Kerek Veronika, fia ifjabb Lengyel Balázs. Két unokája született. A hatvanas évektől, a politikai nyomás csökkenésével, újból állást kaphatott, először a Corvina, később pedig a Móra Kiadóban, ahol majdnem két évtizeden át dolgozott felelős szerkesztőként. Megjelenhettek kritikái is, bár második tanulmánykötetére egészen 1972-ig kellett várni.
1986 és 1991 között az Újhold Évkönyvek társszerkesztője, 1976-tól 1990-ig a Diákkönyvtár sorozatszerkesztője. 1989 és 1993 között az Írószövetség elnökségi tagja.Munkáját számos kitüntetéssel, többek között 1981-ben József Attila-díjjal, 1995-ben Széchenyi-díjjal ismerték el, 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetés polgári tagozatát.
Lengyel Balázs szinte élete végéig aktívan részt vett az irodalmi életben, s a különféle lapok szívesen közölték kritikáit, esszéit, emlékezéseit. Lengyel Balázst 99 éves korában, 2007. február 22-én érte a halál.
Lengyel Balázs A szebeni fiúk című, az 1848-as forradalom idején játszódó regényéből a Magyar Televízió mozi- és tévéfilmváltozatot is készít. A mozifilm 2008 márciusára készül el, a tévéfilmet várhatóan jövő ősszel mutatják be.
