Az idén 150 esztendeje született Ligeti Miklós legnevezetesebb alkotását, a Városligetben látható Névtelen jegyzőt mindenki ismeri, de a szobrász nevét csak kevesen, pedig 1907-ben közösen állította ki műveit Auguste Rodinnel Párizsban.
Ligeti Miklós százötven esztendeje, 1871. május 19-én született Pesten. Tanulmányait szobrászként Mátrai Lajos Györgynél és Stróbl Alajosnál kezdte, majd Bécsben és Münchenben folytatta. 1893 és 1895 között Párizsban, a Julien Akadémián volt festészeti ösztöndíjas. Munkásságára meghatározó hatást gyakorolt Auguste Rodin művészete, akivel 1907-ben közösen állított ki Párizsban.
Minden anyaggal virtuóz módjára bánt, követ és márványt is ördöngösen faragott, a bronzöntésnek és a kerámiának is avatott mestere volt. A Szerelem című zsánerszobrához kiválasztott egy hatalmas márványtömböt, majd minden előzetes vázlat nélkül kifaragta a szobrot. 1904-ben a Müncheni nemzetközi képzőművészeti szemlén kis Aranyérmet kapott érte, de ugyanebben az évben a St. Louis-i Világkiállításon már nagy Aranyéremmel jutalmazták.
Ligeti Miklós szobrászművész 26 évesen hozta létre élete főművét, a korabeli szobrászati hagyományokkal szakító emlékművet, az Anonymust, amely 1903 óta a Városliget dísze. Az alkotói folyamat legnagyobb kihívása az volt, hogy emlékművet alkosson egy ismeretlen nevű és külsejű történelmi személynek, akire a Gesta Hungarorumról emlékezik az utókor.
A városligeti Anonymus-szobrot (1903) kilenc másik szoborral egyetemben I. Ferenc József adományozta a nemzetnek. Anonymus (feltehetően III.) Béla király névtelen jegyzője (Bele Regis Notarius) volt, aki magát csak P. dictus magisternek (P. mesternek) nevezte krónikájában. Kilétéről ma sem tudunk többet, alakját homály övezi, képi ábrázolás nem maradt fenn róla. Ligeti szerzetesi ruhában, a fejére kámzsát húzva, bronzból mintázta meg a rejtélyes krónikást.
Rudolf trónörököst ábrázoló szobra a főherceget vadászruhában, puskával a vállán, egy sziklatömb tetején állva jeleníti meg. 1908-ban a király jelenlétében avatták fel. A bronzból készült szobor sok viszontagságos év után ma újra ott áll a Városligetben. A rendszerváltás előtt állították fel ismét, de egy ideig még – szégyenlősen – csak vadásznak nevezték.
„A szobor a legrégibb magyar történetíró emlékének van szánva, a ki latin nyelven irta meg a honfoglalás és az utána következő idők történetét s mivel nevét, kilétét nem tudni, Anonymus néven említik. Az újabb időkbeli történelmi kutatások III-ik vagy IV-ik Béla király jegyzőjét sejtik benne. Ligeti Miklósnak, ki a szobrot készítette, homályos bizonytalanságban kellett kutatni, hogy alakot adhasson a plasztikai emléknek. A művész elfogadta azt a föltevést, hogy a „Gesta Hungarorum” irója, mint ama kor írástudója, szerzetes lehetett. Szerzetesi alaknak ábrázolta, a mint egy kőpadon ül, a pad felső párkányára kiterjesztve nyugtatott karokkal. Jobbjában az irónád, balját a pergament ivén tartja, mely a kőpadon aláomlik. Az elmélyedés, a gondolkozás kifejezését mutatja az alak, szép szobrászati formában. Egy ismeretlen arczához azonban a művész nem találhatott vonásokat s a misztikus homályt, mely a Névtelent körül veszi, profanizálni nem akarta. Ezt a homályt borította az arczra, melynek a felhúzott szerzetesi csuklya miatt csak alsó része, az álla látszik. Ha világít a nap, az előre húzott csuklya alatt ott van az árnyék, mely az egész arczot elfedi és csak a kifejezőn stilizált alak látszik, a csuha művészin rendezett, vastag ránczai közt. A felfogás a szobor művészi becsét nem kis mértékben emeli. Az új múzeum udvarának fái veszik körűl a szobrot megfelelő összhangban.
A kőpad alsó lépcsőjére latinul – a „Gesta Hungarorum” nyelvén – vésték be a magyarázó feliratot: „Anonymus – Gloriosissimi Belae regis nótárius”. (A legdicsőségesebb Béla király jegyzője.)” (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1903. november 15.)
Ligeti az I. világháború után is számos emlékművet készített. 1935-ben a Horváth kertben állították fel Déryné szobrát, amely a színésznőt korhű ruhában, gitárral a kezében örökíti meg. Az alkotás a II. világháborúban megsérült, elbontották. 2010-ben az I. kerületi önkormányzat ismét felállítatta a szobor hű másolatát, Polgár Botond alkotását.
1937-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel a Lovas tüzérek hősi emlékművét a budapesti Palota téren (ma Dózsa György tér). A csaknem 20 méter hosszú emlékmű tábori ágyút vontató három pár lovat ábrázolt, a tüzérek a bal oldali lovakon ültek. A szoborcsoport mögé épített kőfalon pedig egy lövegeket ábrázoló dombormű volt látható. (1961 óta a Dózsa-emlékmű, Kiss István eredetileg a Városligetbe szánt alkotása áll a helyén.)
Ligeti Miklós 1933-tól 1944-ben bekövetkezett haláláig látta el az Iparművészeti Társulat elnöki teendőit. A húszas években művészi kerámiákat készítő gyára volt. Hagyatékából állandó kiállítás nyílt Balatonlellén, a Szerelem vagy Csók című kútszobra a tóparti kisváros egyik büszkesége.
